Az elszámoltatási kormánybiztos vizsgálata szerint jogi felelősség terheli a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem volt fenntartóját, a korábbi oktatási minisztériumot, mert elhanyagolta ellenőrzési feladatait a Zeneakadémia felújítása során; a projekt miatt több százmilliós vesztesége lehet az intézménynek.
Budai Gyula hivatala 2010 decemberében a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) felkérésére kezdte vizsgálni a felújítási projekttel kapcsolatos gazdálkodást. Az MTI-hez kedden eljuttatott kormánybiztosi jelentés összefoglalója szerint - a jelenlegi információk alapján - 2012. december 31-ig az egyetem kára a projekt megvalósítása miatt mintegy 736 millió forint lehet, amely 559 millió forint bevételkiesésből és 177 millió forint költségtöbbletből állhat össze. A bevételkiesés legfőbb oka a Liszt Ferenc téri épületben tartott, nem saját szervezésű koncertek bérleti díjának elmaradása - olvasható a dokumentumban.
Az elszámoltatási kormánybiztos felidézte, a beruházás támogatási szerződését 2008. október 22-én írták alá 10,6 milliárd forint értékben. A 90 százalékban európai uniós finanszírozású fejlesztési terv alapcélja a budapesti, Liszt Ferenc téri épület rekonstrukciója volt, valamint a Wesselényi utcai új oktatási épület kialakítása, az oktatási és koncerttevékenységhez szükséges eszközök beszerzése és tartalmi - például zenepedagógiai - fejlesztések végrehajtása. A Zeneakadémia anyagi helyzetéről és a tanszékek átalakításáról bővebben itt olvashatsz.
Kifejtette: a Liszt Ferenc téri épület közbeszerzési eljárása - az egyetemen kívül álló okok miatt - több mint egy évet késett az eredeti ütemtervhez képest. További késedelmet okoztak a kiegészítő feltárások során felmerült, új, addig nem ismert és megoldandó műszaki problémák is. Jelen állás szerint az épület műszaki átadása 2012. szeptember 12-én várható, vagyis előreláthatóan 400 napot késik - állapította meg Budai Gyula, majd folytatta a Wesselényi utcai ingatlannal, amely esetében az átadás várható időpontja idén február 9-e volt, azonban a kivitelezői munkák befejezése - az eredeti ütemtervhez képest - várhatóan 375 napot fog késni.
Budai: nem készítettek pénzügyi tervet A politikus kitért a Zeneakadémia Üllői úti bérleményére is, amellyel kapcsolatban azt írta: megállapítható, hogy 2012-ben - mivel csúszik a projekt befejezése - 108 és 170 millió forint közötti további többletköltséggel járhat a bérlés, vagyis az ennyivel ronthatja az egyetem büdzséjét, s ennek finanszírozása "feltételezhetően a Nefmi költségvetését fogja megterhelni". Az elszámoltatási kormánybiztos megállapításai szerint az egyetem nem készített teljes körű, előzetes felmérést arról, hogy a meglévő épületekkel részben vagy egészben kiválthatók-e a bérlemények, és nem készített teljes körű pénzügyi tervet sem a projekt megvalósításával kapcsolatban felmerülő többletköltségek és bevételkiesések felmérése és kezelése érdekében. Közölte továbbá, hogy az egyetem részéről 2008. január 1-jétől 2009. április 1-jéig, továbbá 2010. július 1-jétől napjainkig nem volt biztosított a belső ellenőr alkalmazása, amit az államháztartási törvény, valamint a költségvetési szervek utólagos belső ellenőrzéséről szóló kormányrendelet is meghatároz. "A költségvetési szerv, az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) vezetője, Hiller István tehát nem tett eleget a fentiekben jelzett időszakokban a belső ellenőr alkalmazására előírt jogszabályi kötelezettségének" - írta. Hozzátette azt is, hogy a felsőoktatási intézmény testületi szerveibe, a gazdasági tanácsba, a szenátusba a jogelőd OKM által delegált megbízottak - az ellenőrzés rendelkezésére álló információk szerint - nem tettek önálló jelzést a projekttel összefüggésben jelentkező likviditási problémákkal kapcsolatban. Budai Gyula szerint míg a jogi felelősség az egyetem volt fenntartója részéről megállapítható, addig az intézmény vezetésénél nem, esetükben a szándékos károkozás kérdése nem merül fel. A kormánybiztos az OKM-mel kapcsolatban - az ellenőrzés elhanyagolása mellett - kifogásolja, hogy az építési beruházások területén nem szakavatott egyetemi vezetőségét bízta meg a tízmilliárd forintos beruházás levezetésével, s ahhoz nem nyújtott kellő segítséget. Végül közölte: a felújítási ügytől függetlenül megkezdi a Zeneakadémia költségvetési konstrukcióban megvalósult projektjeinek vizsgálatát.MTI
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
