Mindenkit meglepett a rangsor: húszéves egyetem szerezte meg az első helyet

Húsz éve indították az első évfolyamot, ma azonban már több ezren felvételiznek a The Hong Kong University of Science and Technology képzéseire. Az egyetem idén az ázsiai felsőoktatási QS-rangsor élén végzett: olyan egyetemeket hagyott maga mögött, mint a tokiói, a szöuli vagy a kiotói.

  • Eduline

The Hong Kong University of Science and Technology (HKUST), a University of Hong Kong, a National University of Singapore, The University of Tokyo és a The Chinese University – ezek az egyetemek állnak a QS 2011-es ázsiai felsőoktatási rangsorának élén. A HKUST-ot 2010-ben még a második helyre sorolták a lista összeállítói, idén azonban már megelőzte a korábbi első helyezettet, a University of Hong Kongot.

A The Hong Kong University of Science and Technology campusa
Wikipedia

A húsz legjobb egyetem közül nyolc Japánban működik, amely a legjobb összesített eredményt érte el az ázsiai országok közül. A japán intézmények vezetnek az École des Mines de Paris 2011-es rangsorában is, amelynek összeállítói mindössze egy szempontot vettek figyelembe: minél több csúcsvezető van a végzettek között, annál több pontot kap az adott felsőoktatási intézmény. Az École des Mines de Paris rangsoráról bővebben itt olvashatsz.

A legfrissebb QS-rangsor

Dél-Korea szintén jó helyen szerepel a QS-rangsorban: a szöuli egyetem, a Korea Advanced Institute of Science and Technology, valamint a Pohang Institute of Science and Technology is bekerül a top húszba. Ezzel szemben Kína, amely jelentős forrásokkal próbálta versenyképesség tenni felsőoktatási rendszerét, egyetlen intézménnyel sem jutott be a top tízbe.

eduline
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.