Az oktatással és az ismeretterjesztéssel foglalkozó műsorok mennyiségével, jellegével és tartalmával kapcsolatos irányelvek megfogalmazására kérte a Közszolgálati Kódexszel összefüggésben a Médiatanácsot a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). A Médiatanács erről azt követően tájékoztatta az MTI-t, hogy tagjai szerdán találkoztak a HÖOK képviselőivel.
A hallgatói érdekképviselet - a Médiatanács közleménye szerint - több felsőoktatási intézménytől bekért ötletek összegzése után küldte el javaslatsorát. "Örömmel állapítottuk meg, hogy a hallgatókat érdekli a téma, és véleményt is mondanak róla. Úgy látjuk, fontos számunkra, hogy a kódex valóban a társadalmi megrendelésekre épüljön" - mondta Kollarik Tamás, a Médiatanács tagja.
A közlemény szerint Magyarországon a 2010-2011. tanévben óvodai nevelésben és közoktatásban 1 millió 673 ezer gyermek, tanuló vesz részt, az általános- és középiskolai felnőttoktatásban 86 ezren, míg a felsőoktatásban csaknem 400 ezren folytatják tanulmányaikat, közülük 241 ezren nappali tagozaton. Ezért a HÖOK arra kéri a Médiatanácsot, hogy a Közszolgálati Kódexben fogalmazzanak meg irányelveket az oktatással és ismeretterjesztéssel foglalkozó műsorok mennyiségével, jellegével és tartalmával kapcsolatban is.
Nagy Dávid, a HÖOK elnöke a találkozón azt mondta: sok hallgató kérte az érettségire felkészítő anyagokat, az egyetemeket és főiskolákat bemutató műsorokat. "Lehet, hogy ezek konkrétan nem kerülhetnek be a Közszolgálati Kódexbe, de a kérést tolmácsoljuk: szükség van oktatással foglalkozó műsorokra" - számolt be a találkozón történtekről a tanács közleménye.
Horváth Dávid, a HÖOK szakmai tanácsadója és kommunikációs koordinátora két fontos igényt emelt ki: a szervezet tagjai szeretnék, ha a közmédia által készített anyagok online csatornán is hozzáférhetők lennének, és azt, ha az országgyűlési választások előtt a közmédiumok helyet adnának a vitaműsoroknak.
A tárgyaló felek reményüket fejezték ki, hogy a tanuló fiatalok a közszolgálati csatornákon számos, a tájékozódásukat, tanulásukat segítő program közül válogathatnak majd a jövőben. Az alapdokumentumba kerülő javaslatok minden közszolgálati médiaszolgáltatóra nézve irányadóak lesznek.
A tanács még az év elején hozta azt a döntést, hogy a legszélesebb nyilvánosság bevonásával alkotja meg a kódexet. Korábbiakban hasonló egyeztetést kezdeményezett többek között a történelmi egyházakkal, fogyatékosügyi szervezetekkel, a Magyar Olimpiai Bizottsággal, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal és a Magyar Rektori Konferenciával.
A kódexben lefektetett közszolgálati elvek érvényesülésének ellenőrzését a 14 tagú Közszolgálati Testület látja el. Ide a katolikus, a református és az evangélikus egyház, illetve az izraelita felekezet, továbbá négy szervezet, a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Olimpiai Bizottság, a Magyar Rektori Konferencia, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara küld egy-egy delegáltat.
A többi hat tagot sorsolással választják. Ide települési önkormányzati szövetségek, nemzeti és etnikai kisebbségek önkormányzati szervezetei, határon túli szervezetek, családvédelmi, fogyatékosügyi, művészeti, előadói, zenei szakmai szervezetek egy-egy képviselője juthat be.
MTI
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
