Ismeretterjesztő műsorokat szeretne a közmédiumokban a HÖOK

Az oktatással és az ismeretterjesztéssel foglalkozó műsorok mennyiségével, jellegével és tartalmával kapcsolatos irányelvek megfogalmazására kérte a Közszolgálati Kódexszel összefüggésben a Médiatanácsot a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). A Médiatanács erről azt követően tájékoztatta az MTI-t, hogy tagjai szerdán találkoztak a HÖOK képviselőivel.

  • Eduline

A hallgatói érdekképviselet - a Médiatanács közleménye szerint - több felsőoktatási intézménytől bekért ötletek összegzése után küldte el javaslatsorát. "Örömmel állapítottuk meg, hogy a hallgatókat érdekli a téma, és véleményt is mondanak róla. Úgy látjuk, fontos számunkra, hogy a kódex valóban a társadalmi megrendelésekre épüljön" - mondta Kollarik Tamás, a Médiatanács tagja.

 

A közlemény szerint Magyarországon a 2010-2011. tanévben óvodai nevelésben és közoktatásban 1 millió 673 ezer gyermek, tanuló vesz részt, az általános- és középiskolai felnőttoktatásban 86 ezren, míg a felsőoktatásban csaknem 400 ezren folytatják tanulmányaikat, közülük 241 ezren nappali tagozaton. Ezért a HÖOK arra kéri a Médiatanácsot, hogy a Közszolgálati Kódexben fogalmazzanak meg irányelveket az oktatással és ismeretterjesztéssel foglalkozó műsorok mennyiségével, jellegével és tartalmával kapcsolatban is.

 

Nagy Dávid, a HÖOK elnöke a találkozón azt mondta: sok hallgató kérte az érettségire felkészítő anyagokat, az egyetemeket és főiskolákat bemutató műsorokat. "Lehet, hogy ezek konkrétan nem kerülhetnek be a Közszolgálati Kódexbe, de a kérést tolmácsoljuk: szükség van oktatással foglalkozó műsorokra" - számolt be a találkozón történtekről a tanács közleménye.

 

Horváth Dávid, a HÖOK szakmai tanácsadója és kommunikációs koordinátora két fontos igényt emelt ki: a szervezet tagjai szeretnék, ha a közmédia által készített anyagok online csatornán is hozzáférhetők lennének, és azt, ha az országgyűlési választások előtt a közmédiumok helyet adnának a vitaműsoroknak.

 

A tárgyaló felek reményüket fejezték ki, hogy a tanuló fiatalok a közszolgálati csatornákon számos, a tájékozódásukat, tanulásukat segítő program közül válogathatnak majd a jövőben. Az alapdokumentumba kerülő javaslatok minden közszolgálati médiaszolgáltatóra nézve irányadóak lesznek.

 

A tanács még az év elején hozta azt a döntést, hogy a legszélesebb nyilvánosság bevonásával alkotja meg a kódexet. Korábbiakban hasonló egyeztetést kezdeményezett többek között a történelmi egyházakkal, fogyatékosügyi szervezetekkel, a Magyar Olimpiai Bizottsággal, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal és a Magyar Rektori Konferenciával.

 

A kódexben lefektetett közszolgálati elvek érvényesülésének ellenőrzését a 14 tagú Közszolgálati Testület látja el. Ide a katolikus, a református és az evangélikus egyház, illetve az izraelita felekezet, továbbá négy szervezet, a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Olimpiai Bizottság, a Magyar Rektori Konferencia, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara küld egy-egy delegáltat.

 

A többi hat tagot sorsolással választják. Ide települési önkormányzati szövetségek, nemzeti és etnikai kisebbségek önkormányzati szervezetei, határon túli szervezetek, családvédelmi, fogyatékosügyi, művészeti, előadói, zenei szakmai szervezetek egy-egy képviselője juthat be.

MTI 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.