Ha túl nehéz volt az érettségi: mikor lehet reklamálni?

Hova lehet fordulni, ha szokatlanul nehéz az írásbeli érettségi? Mit tehet az a diák, akinek a tanára rosszul adta össze a helyes megoldásokért járó pontokat? És milyen határidőt kell fejben tartani, ha egy érettségiző fellebbezni szeretne?

  • Eduline
Problémák vannak az iskolában vagy az egyetemen? Nem tudsz eligazodni a házirend és a jogszabályok útvesztőjében? A tanulmányi osztályon csak vonogatják a vállukat a felvetéseidre? Írj nekünk az [email protected] -ra, és megkeressük az illetékeseket!

Értelmezhetetlen volt az idei középszintű németérettségi egyik hanganyaga, a szöveg felolvasója túl gyorsan beszélt, ráadásul sokak szerint furcsa akcentusa is volt. A kérdések jelentős részére csak kevesen tudtak helyesen válaszolni, így értékes pontokat veszítettek – ezzel a problémával fordult az eduline-hoz több végzős középiskolás. Az Oktatási Hivatal arra a kérdésre, hogy megfelelőnek nehézségűnek tartják-e a hallás utáni szövegértés harmadik feladatát, egyértelmű igennel válaszolt, indoklásuk szerint a hanganyag „egy eredeti, oktatási célra készített interjúfelvétel, amely a vásárláshoz kapcsolódó mindennapi eseményről szól, az akusztikai minősége kifogástalan”. A középszintű németérettségi feladatsorát és a hivatalos megoldásokat itt találod.

Mikor lehet fellebbezni, és mikor nem?

Az iskoláknak az írásbeli érettségi szaktanári értékelését még a szóbeli vizsga előtt közzé kell tenniük, sőt azt is meg kell engedniük az érettségizőknek, hogy a kijavított feladatlapokról fénymásolatot készítsenek. A diákok az észrevételeiket a megtekintést követő napon juttathatják el az illetékeseknek: ilyen beadványt csak akkor érdemes fogalmazni, ha a hivatalos megoldókulcstól eltérő javítást vagy összeadási hibát találnak. A „nehéz érettségi” itt még nem ok a hivatalos panaszra, a „nehéz érettségi” szabálytalan értékelése azonban igen.

Érettségi május elején. Ki mikor tehet panaszt?
Gáspár Gábor

Ha az érettségiző úgy gondolja, hogy sérti a jogait a kapott pontszám vagy a feladatsor, úgynevezett törvényességi kérelmet nyújthat be. Fontos, hogy a három munkanapos határidőt be kell tartani, a beadványnak azonban nincsenek formai követelményei, vagyis akár kézzel írott formában is be lehet adni, és illetéket sem kell fizetni. A dokumentumot a vizsgát szervező középiskola igazgatójának, valamint az illetékes megyei vagy fővárosi kormányhivatalnak is el kell küldeni – a kormányhivatalok címét és telefonszámát itt találod meg.

Egy szülő azt kérdezte az Oktatási Hivataltól, van-e arra lehetőség, hogy diszlexiás gyermekei az írásbeli érettségi vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyenek. Arra is kíváncsi volt, hogy a szóbeli vizsgán megszerzett pontok megegyeznek-e az írásbelin megszerezhetőkkel. Az OH szerint a mentességi kérelemről a szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján az iskola igazgatója dönt – emelt és középszintű érettségi esetén egyaránt. Ha megítélik a mentességet, a tanulónak az írásbeli helyett tett szóbeli vizsgán két tételt kell elmondania, amit a tanárok a szóbeli értékelési szabályai szerint pontoznak. Az így kapott pontszámot beszorozzák kettővel – ez helyettesíti az írásbelin elért eredményt.

Az iskolaigazgatók egy napon belül elküldik a fellebbezést az országos vizsgaközpontnak, amely három munkanapon belül hoz döntést – erről a diákot és az iskolai vizsgabizottságot is azonnal értesíteni kell. Ha az érettségizők kérelmét nem fogadja el a kormányhivatal oktatási osztálya, harminc napon belül jogszabálysértésre hivatkozva kérhetik a döntés felülvizsgálatát a megyei vagy a fővárosi bíróságtól.

Felvételi: ha megvan az érettségi, jön a pontszámítás

Nemcsak az érettségi pontok, hanem a

hibásan vagy hiányosan kitöltött jelentkezési lapok

miatt is el lehet bukni a felvételit. Évről évre sokan fordulnak az oktatási ombudsmanhoz például azzal a problémával, hogy bár az összes, általuk megjelölt szakra felvették őket, időközben meggondolták magukat, és az első helyett a második helyen szereplő szakra iratkoznának be.

Pedig erre a ponthatárok kihirdetése után már nincs lehetőség, a jelentkezési lapon megjelölt képzések sorrendjén az adatlap elküldése után csupán egyetlen alkalommal, idén július 7-ig lehet módosítani. A szabályt a pótfelvételivel sem lehet kijátszani: akit a normál eljárásban felvettek valamelyik egyetemre vagy főiskolára, egyáltalán nem vehet részt a pótfelvételin.

eduline

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.