Ha túl nehéz volt az érettségi: mikor lehet reklamálni?

Hova lehet fordulni, ha szokatlanul nehéz az írásbeli érettségi? Mit tehet az a diák, akinek a tanára rosszul adta össze a helyes megoldásokért járó pontokat? És milyen határidőt kell fejben tartani, ha egy érettségiző fellebbezni szeretne?

  • Eduline
Problémák vannak az iskolában vagy az egyetemen? Nem tudsz eligazodni a házirend és a jogszabályok útvesztőjében? A tanulmányi osztályon csak vonogatják a vállukat a felvetéseidre? Írj nekünk az [email protected] -ra, és megkeressük az illetékeseket!

Értelmezhetetlen volt az idei középszintű németérettségi egyik hanganyaga, a szöveg felolvasója túl gyorsan beszélt, ráadásul sokak szerint furcsa akcentusa is volt. A kérdések jelentős részére csak kevesen tudtak helyesen válaszolni, így értékes pontokat veszítettek – ezzel a problémával fordult az eduline-hoz több végzős középiskolás. Az Oktatási Hivatal arra a kérdésre, hogy megfelelőnek nehézségűnek tartják-e a hallás utáni szövegértés harmadik feladatát, egyértelmű igennel válaszolt, indoklásuk szerint a hanganyag „egy eredeti, oktatási célra készített interjúfelvétel, amely a vásárláshoz kapcsolódó mindennapi eseményről szól, az akusztikai minősége kifogástalan”. A középszintű németérettségi feladatsorát és a hivatalos megoldásokat itt találod.

Mikor lehet fellebbezni, és mikor nem?

Az iskoláknak az írásbeli érettségi szaktanári értékelését még a szóbeli vizsga előtt közzé kell tenniük, sőt azt is meg kell engedniük az érettségizőknek, hogy a kijavított feladatlapokról fénymásolatot készítsenek. A diákok az észrevételeiket a megtekintést követő napon juttathatják el az illetékeseknek: ilyen beadványt csak akkor érdemes fogalmazni, ha a hivatalos megoldókulcstól eltérő javítást vagy összeadási hibát találnak. A „nehéz érettségi” itt még nem ok a hivatalos panaszra, a „nehéz érettségi” szabálytalan értékelése azonban igen.

Érettségi május elején. Ki mikor tehet panaszt?
Gáspár Gábor

Ha az érettségiző úgy gondolja, hogy sérti a jogait a kapott pontszám vagy a feladatsor, úgynevezett törvényességi kérelmet nyújthat be. Fontos, hogy a három munkanapos határidőt be kell tartani, a beadványnak azonban nincsenek formai követelményei, vagyis akár kézzel írott formában is be lehet adni, és illetéket sem kell fizetni. A dokumentumot a vizsgát szervező középiskola igazgatójának, valamint az illetékes megyei vagy fővárosi kormányhivatalnak is el kell küldeni – a kormányhivatalok címét és telefonszámát itt találod meg.

Egy szülő azt kérdezte az Oktatási Hivataltól, van-e arra lehetőség, hogy diszlexiás gyermekei az írásbeli érettségi vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyenek. Arra is kíváncsi volt, hogy a szóbeli vizsgán megszerzett pontok megegyeznek-e az írásbelin megszerezhetőkkel. Az OH szerint a mentességi kérelemről a szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján az iskola igazgatója dönt – emelt és középszintű érettségi esetén egyaránt. Ha megítélik a mentességet, a tanulónak az írásbeli helyett tett szóbeli vizsgán két tételt kell elmondania, amit a tanárok a szóbeli értékelési szabályai szerint pontoznak. Az így kapott pontszámot beszorozzák kettővel – ez helyettesíti az írásbelin elért eredményt.

Az iskolaigazgatók egy napon belül elküldik a fellebbezést az országos vizsgaközpontnak, amely három munkanapon belül hoz döntést – erről a diákot és az iskolai vizsgabizottságot is azonnal értesíteni kell. Ha az érettségizők kérelmét nem fogadja el a kormányhivatal oktatási osztálya, harminc napon belül jogszabálysértésre hivatkozva kérhetik a döntés felülvizsgálatát a megyei vagy a fővárosi bíróságtól.

Felvételi: ha megvan az érettségi, jön a pontszámítás

Nemcsak az érettségi pontok, hanem a hibásan vagy hiányosan kitöltött jelentkezési lapok miatt is el lehet bukni a felvételit. Évről évre sokan fordulnak az oktatási ombudsmanhoz például azzal a problémával, hogy bár az összes, általuk megjelölt szakra felvették őket, időközben meggondolták magukat, és az első helyett a második helyen szereplő szakra iratkoznának be.

Pedig erre a ponthatárok kihirdetése után már nincs lehetőség, a jelentkezési lapon megjelölt képzések sorrendjén az adatlap elküldése után csupán egyetlen alkalommal, idén július 7-ig lehet módosítani. A szabályt a pótfelvételivel sem lehet kijátszani: akit a normál eljárásban felvettek valamelyik egyetemre vagy főiskolára, egyáltalán nem vehet részt a pótfelvételin.

eduline

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.