Elhalasztották az iráni egyetemista megvakítását

Elhalasztotta a bíróság egy iráni férfi megvakítását. A fiatalembert azért ítélték el, mert savat öntött egy őt kikosarazó egyetemi iskolatársa arcába. A férfi elleni ítéletet szombat délben kellett volna végrehajtania áldozatának egy teheráni igazságügyi orvosszakértői intézetben.

  • Eduline
"A Madzsid Mivahedi elleni természetbeli megtorlást határozatlan időre felfüggesztették" - olvasható az INSA állami hírügynökség weboldalán. A fiatalembert 2009 februárjában ítélték megvakíttatásra, a bíróság szerint mindkét szeme világát el kell veszítenie, mert savat öntött a házassági ajánlatát többször is visszautasító egyetemi iskolatársa, Ameneh Bahrami arcába - írja a Hírszerző.

A megvakíttatásról szóló bírói döntést Ameneh kényszeríttette ki. A több plasztikai műtéten átesett, de így is eltorzult arcú vak nő nem fogadta el a kártérítést és a börtönbüntetést, és az ítélet végrehajtására vissza is tért Iránba Spanyolországból. A bíróság két éve engedélyezte neki, hogy húsz-húsz csepp savat csepegtessen Madzsid Mivahedi szemébe.

"Annyit szenvedtem az elmúlt években, most igazán boldog vagyok" - mondta még a megvakítás elhalasztása előtt a 7sobh című napilapnak. A nő szerint a férfi szeme világának elvétele teljesen jogszerű, és ő akarja azt végrehajtani. Ha ez a vak fiatalasszonynak nem sikerülne, kijelölt orvos tenné meg helyette.

Az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet az ítélet leállítását követelte még pénteken, mondván, a kegyetlen és embertelen büntetés kimeríti a kínzás fogalmát. A londoni központú emberi jogi szervezet szerint a nemzetközi jog alapján az iráni hatóságok felelőssége garantálni, hogy az ítéletet ne hajtsák végre.

eduline
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.