Guttenberg szándékosan csalt - állítja a bayreuthi egyetem

A bayreuthi egyetem szerdán hivatalos állásfoglalásában megerősítette, hogy a március elején posztjáról lemondani kényszerült német védelmi miniszter szándékosan használt idegen forrásmunkákat doktori disszertációjához, illetve szándékosan csapta be a disszertációt elbíráló egyetemi bizottságot.

  • Eduline

A tekintélyes egyetem a német politika korábbi "ifjú titánjának" tartott és Angela Merkel kancellár lehetséges utódaként emlegetett 39 éves Karl-Theodor zu Guttenberg fejére olvasta azt is, hogy szinte elképzelhetetlen méretű csalást hajtott végre, azaz több száz idézetet emelt át idegen forrásmunkákból anélkül, hogy mindezt lábjegyzetben, illetve a forrásmunkák között feltüntette volna. Az egyetem illetékes bizottsága úgy értékelte, hogy a volt miniszter mindezzel súlyosan megsértette a követendő tudományos gyakorlat normáit.

 

A bayreuthi egyetem - amely 2007-ben vette át, és summa cum laude minősítéssel értékelte Guttenberg disszertációját - a botrány napvilágra kerülése nyomán még februárban megfosztotta őt doktori címétől. Milyen plágiumkereső szoftvereket használnak az egyetemek, hány doktorandusz bukott le az elmúlt években plagizálás miatt? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

 

A bizottság hangoztatta, hogy nem egyfajta Guttenberg-törvényszékként ülésezett. A testület elnöke, Stephan Rixen professzor szerint azonban semmit nem kívántak eltussolni, különös tekintettel arra, hogy a doktori disszertáció valamennyi fejezetére a plágium nyomta rá bélyegét. Az ügyből a bizottság a jövőre nézve levonta a következtetéseket, és úgy határozott, hogy a doktori cím megszerzéséhez vezető eljárást szigorítja és egységesíti.
Guttenberg. Bebizonyították, hogy szándékosan plagizált
MTI

Guttenberg mindvégig cáfolta, hogy az idegen forrásmunkákból előre kitervelt szándékkal idézett. Az egyetemi állásfoglaláshoz időzített nyilatkozatában a korábbi miniszter minderről ezúttal sem beszélt, vioszont azzal érvelt, hogy a "hibát" a szakmai és politikai túlterheltsége okozta.

 

A Die Welt című napilap szerdán megerősítette azt az információt, amely szerint a sok "áldozat" egyike a szerzői jog megsértése címén pert indít Guttenberg ellen. Amennyiben erre ténylegesen sor kerül, a korábbi minisztert akár három évi börtönre is ítélhetik. Jogi szakértők azonban a pénzbüntetést valószínűbbnek tartják.

 

Guttenberg korábban nem zárta ki, hogy a plágiumbotrány ellenére egy idő múlva visszatér a politikába. Pártja, a CSU főtitkára, Thomas Goppel szerdai nyilatkozatban viszont úgy vélte, hogy ez a történtek miatt meglehetősen nehéz lesz. Egy szerdai villámfelmérés szerint a németek csaknem 70 százaléka egyáltalán nem bánná, ha a volt miniszter mégis csak visszatérne a politikába.

 

Közben Németországban terjed a "plágiumjárvány". A Guttenberg-ügyben született  bayreuthi  állásfoglalással egy időben erősítette meg több forrás is, hogy hasonló sors vár a szabad demokrata FDP egyik jövőbeni vezetőjének tartott Silvana Koch-Merinre, aki ráadásul az  Európai Parlament egyik alelnöke. Koch-Merin ügyében a heidelbergi egyetem indított vizsgálatot azzal az alapos gyanúval, hogy doktori disszertációjának írásakor Guttenberghez hasonlóan plágiumot követett el. A képviselőnő egyelőre nem nyilatkozott.

 MTI

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.