Állásfoglalásuk szerint az intézmény vezető testületei, oktatói, dolgozói és hallgatói képviseletei értetlenül állnak a Felsőoktatási Minőség Díjjal kitüntetett Óbudai Egyetem megszüntetésének hírével szemben, mert az intézmény több mint 130 éves iparoktatási és 40 éves felsőoktatási gyakorlattal szinte egyedülállóan - a Kandó Kálmán, a Bánki Donát és a Könnyűipari Főiskola összevonásával létrehozva a Budapesti Műszaki Főiskolát - már 2000-ben teljes körű integrációt hajtott végre.
Kitértek arra is, hogy az intézmény az elmúlt évtizedben dinamikus fejlesztési programmal teljesítette a felsőoktatási törvény egyetemekkel szemben megfogalmazott elvárásait, s a törvény által előírt kritériumrendszer teljesítésével vált egyetemmé. Mint írták, az egyetem gazdálkodása kiegyensúlyozott, fizetési kötelezettségeit folyamatosan határidőre teljesíti.
Az Óbudai Egyetem. Nemmel szavaznak az átalakításokra
Az Óbudai Egyetemen közel 12 ezer hallgató 12 alapszakon, illetve 6 mesterszakon folytat tanulmányokat, elsősorban a keresett villamosmérnöki, gépészmérnöki, könnyűipari és informatikai szakokon, amely képzések hallgatói létszámát a kormány is kiemelten kezelve növelni kívánja. Rámutattak: az Óbudai Egyetem a hazai felsőoktatás versenyképes intézménye, melyet igazol, hogy jelentős a túljelentkezés szakjaira, és a műszaki szakjai felvételi pontszámai országosan a második legmagasabbak közé tartoznak.
Az állásfoglalásban rögzítették azt is: támogatják azokat a kormányzati elképzeléseket, amelyek a műszaki és természettudományos képzés erősítését szolgálják. "Meggyőződéssel valljuk, hogy ebben az értékteremtő folyamatban az Óbudai Egyetem további önálló fennmaradása az egész műszaki felsőoktatás, a mérnöki társadalom és egyben a nemzetgazdaság érdeke" - fogalmaztak.
A legjobb műszaki egyetemek és főiskolák rangsorát itt találod.
Hány egyetem és főiskola menekül meg?
A felsőoktatási intézményrendszer átalakításáról az origo.hu írt múlt szerdán, arra hivatkozva, hogy birtokába került egy erről szóló koncepció. E szerint a mostani 29 állami fenntartású felsőoktatási intézmény helyett mindössze 16 maradna (12 egyetem és 4 főiskola). A Nemzeti Erőforrás Minisztérium aznap azt közölte, hogy a kormány várhatóan május végén tárgyalja a felsőoktatási koncepciót.
A
kutatóegyetemek másnap közös állásfoglalást adtak ki
, amelyben a többi között az szerepel, hogy az ország hosszabb távú jövőjét szolgáló új felsőoktatási törvény koncepciója több vonatkozásban is a Széll Kálmán-terv rövidtávú törekvéseinek kíván megfelelni, így a forráskivonásnak alárendelten ír elő strukturális átalakításokat.
Múlt csütörtökön Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár négy főiskola rektorával folytatott egyeztetést az átalakításokról. Az oktatási államtitkárság ezt követően kiadott közleménye szerint az egyeztetésre meghívott négy rektor egyetértett azzal, hogy együtt kell keresni a felsőoktatási szerkezet szükségszerű racionalizálásának útjait. Mint írták, a felek véleményt cseréltek a felsőoktatási képzés szerkezetéről, az intézményszámról, a keretszámok megállapításáról, módjáról, a felsőoktatás minőségének javításáról, s e kérdésekben az álláspontok nem álltak egymástól távol.
Az államtitkárság tájékoztatása szerint a konzultációt a következő napokban folytatják a többi felsőoktatási intézmény vezetőivel. Hétfőn az államtitkár
öt főiskola rektorával
egyeztetett.
MTI
