A Magyar Rektori Konferencia (MRK) egyetért azzal, hogy szükség van az intézményhálózat strukturális átalakítására, de álláspontja szerint ennek a folyamatnak nem rövid távú pénzügyi megfontolásokon, hanem hosszú távú szakmai szempontokon kell alapulnia.
A szervezet állásfoglalásában kiemelte: a magyar felsőoktatási intézmények száma nem különbözik a legtöbb európai országétól. Az intézményekben oktatott szakok száma viszont összességében jelentősen eltúlzott, így az intézmények működése nemzetgazdasági szinten kevésbé gazdaságos és hatékony.
"Ezért egyetértünk azzal, hogy az intézményhálózat strukturális átalakítása szükséges, hogy meg tudjunk felelni a változó társadalmi és piaci igényeknek, és biztosítani tudjuk a minél jobb minőségű és hatékonyabb működést az oktatás és a kutatás területén. Az ilyen irányú, a szakok számát csökkentő átalakításban az egyetemek és a főiskolák szakmai közreműködése nélkülözhetetlen" - olvasható a közleményben.
Kitértek arra is, hogy már 2010 decemberében, az új felsőoktatási törvény koncepciójának szakmai egyeztetésénél jelezték, ahhoz, hogy eredményesen át tudják alakítani a magyar felsőoktatás rendszerét, először átfogó felsőoktatási stratégiára lenne szükség. Ezért ismételten javasolják, hogy készüljenek hatástanulmányok, amelyek alapján kidolgozható a szerkezeti átalakítást megalapozó felsőoktatási stratégia. Ezen dokumentumok hiányában félő, hogy ismételten csak kizárólag fiskális szempontokon nyugvó megoldás születik - mutattak rá.
Huszonkilenc helyett tizenhat állami egyetem és főiskola maradnaA felsőoktatási intézményrendszer átalakításáról az origo.hu írt szerdán, arra hivatkozva, hogy birtokába került egy erről szóló koncepció. E szerint a mostani 29 állami fenntartású felsőoktatási intézmény helyett mindössze 16 maradna (12 egyetem és 4 főiskola). A hírportál úgy tudja, az oktatási államtitkár a múlt héten egyeztetésre hívta a Nyugat-Magyarországi Egyetem, a Pannon Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Semmelweis Egyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a gödöllői Szent István Egyetem vezetőjét. A 12. egyetem a még nem létező Nemzeti Közszolgálati Egyetem lenne. A Budapesti Corvinus Egyetem megszüntetésének tervéről szóló összefoglalónkat itt olvashatod el. A honlap információi szerint a tíz állami főiskolából négy maradna meg: a tanár- és a tanítóképzés centrumává váló egri, a nyíregyházi, a Budapesti Gazdasági Főiskola és egy egyelőre meg nem határozott központú kelet-magyarországi intézmény. A többi egyetem és főiskola karainak egy része beolvadna a megmaradók valamelyikébe. A hírportál hozzátette, hogy az egyetemi-főiskolai struktúra átalakítása a Széll Kálmán Terv miatt szükséges. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium szerdán azt közölte, hogy a kormány várhatóan május végén tárgyalja a felsőoktatási koncepciót. Csütörtökön Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár négy főiskola rektorával folytatott egyeztetést az átalakításokról. Az oktatási államtitkárság ezt követően kiadott közleménye szerint az egyeztetésre meghívott négy rektor egyetértett azzal, hogy együtt kell keresni a felsőoktatási szerkezet szükségszerű racionalizálásának útjait. Mint írták, a felek véleményt cseréltek a felsőoktatási képzés szerkezetéről, az intézményszámról, a keretszámok megállapításáról, módjáról, a felsőoktatás minőségének javításáról, s e kérdésekben az álláspontok nem álltak egymástól távol. Az államtitkárság tájékoztatása szerint a konzultációt a következő napokban folytatják a többi felsőoktatási intézmény vezetőivel.MTI
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
