Szándékosan ollózta össze doktori disszertációját a politikus

Szándékosan másolta idegen forrásmunkákból doktori disszertációja több részét a német kormány volt védelmi minisztere - jelentette be pénteken a bayreuthi egyetem.

  • Eduline

 

Guttenberg: szándékosan koppintott?
Wikipedia

A doktori dolgozatot 2007-ben befogadó felsőoktatási intézmény önellenőrzési bizottsága kimondta: Karl-Theodor zu Guttenberg durván megsértette a tudományos gyakorlatra vonatkozó előírásokat, és szándékos csalást követett el. Hogyan ejthetik át a plagizáló doktoranduszok az egyetemeket? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

 

A bizottság 40 oldalas jelentése, amelyet hivatalosan május 11-én fognak a sajtó elé tárni, rámutat: a disszertációban találhatók olyan részek, amelyek plágiumnak minősítendők. Különösen szembetűnő ez a körülmény a Bundestag tudományos szolgálata által készített dolgozatok esetében. (Ezeket a német parlament képviselői kizárólag mandátumuk gyakorlásával összefüggő tevékenységhez használhatják fel; egy disszertáció nyilvánvalóan nem minősül a képviselői tevékenység részének.)

 

A 39 éves Guttenberg március elsején mondott le a védelmi tárca vezetéséről, miután helyzete a plágiumgyanút alátámasztó, sűrűsödő bizonyítékok nyomán tarthatatlanná vált. Előtte heteken át tagadta, hogy "koppintott" volna, illetve hogy szándékosan nem tüntette fel a doktori dolgozatában idézett tudományos munkákat a forrásművek jegyzékében.

 

Az önellenőrzési bizottság nem tartja felelősnek a disszertációt gondozó doktori konzulenst, Peter Häberlét. Mindazonáltal hangsúlyozza, hogy Guttenberg disszertációjának minősítése (summa cum laude) "részletesebb indoklást igényelt volna". Nem világos ugyanis, melyek azok a "kiemelkedő jelentőségű tézisek, illetve különleges eredmények", amelyeknek alapján a bíráló bizottság - Häberle indítványára - kitűnőre minősítette Guttenberg dolgozatát.

MTI 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.