"Tüdőlövést kapott Hoffmann Rózsa második felsőoktatási koncepciója is” - így fogalmazott a stop.hu egyik forrása, a csütörtöki kormányülésen ugyanis - sajtóhírek szerint - a miniszterelnök hosszasan sorolta kifogásait, többek között a hatástanulmányokat és a háttérszámításokat hiányolta a felsőoktatási tervezetből.

Nagy Anna kormányszóvivő csütörtök este közölte, hogy a kabinet szerdán tárgyalta első olvasatban a koncepciót, és májusban tárgyal majd arról ismét. Úgy fogalmazott, teljesen természetes, hogy a kormány nem első lépésben dönt egy ilyen horderejű kérdésben, hiszen rendkívül összetett a magyar felsőoktatás jövője.

Az oktatási államtitkár tervezetét már másodjára vétózta meg a kormány: az első változatot november 4-én hozta nyilvánosságra a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, a második, némiképp átdolgozott szöveg január elején vált ismertté. Január második felében – a Magyar Rektori Konferencia és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, illetve több szakmai szervezet tiltakozása után – félretették a dokumentumot, és újra egyeztetésbe kezdtek, ezúttal már a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium irányításával.

A tárgyalásokon egy nyolcoldalas, szűkszavú, konkrétumokat alig-alig tartalmazó „felsőoktatási problématérképet” és „alapelvgyűjteményt” állítottak össze, amelyet már a kormány is elfogadott február 18-án. Igaz, a dokumentumban a legvitatottabb kérdésekről – például a vizsgalehetőségek számáról és a hallgatói képviseleti arányról – mindössze annyi áll, „az intézmények belső döntési mechanizmusa bonyolult, nem átlátható, a hallgatói jogok és kötelességek kiegyensúlyozottsága vitatott”.

Közoktatási tervezet: komoly viták várhatóak

Hoffmann Rózsának nemcsak a felsőoktatási, hanem a közoktatási tervezet elfogadtatásáért is keményen harcolnia kell majd. Az új közoktatási törvény koncepciójának legújabb változatából ugyanis jól látszik, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) több kérdésben eltérő állásponton van, a végső szót április 20-án a kormány mondja majd ki. A két tárca vezetői nem értenek egyet például a tanárok és a diákok óraszámában, az iskolák fenntartóváltásában, a tankönyvellátás ingyenességében, illetve a pedagógusok munkavállalási szabályaiban.

eduline