Már egymilliárd forintot "hitelezett" a Semmelweis Egyetem az államnak

A Semmelweis Egyetem (SE) mostanáig mintegy egymilliárd forintot "hitelezett" az államnak, azzal hogy pályázatokat elnyert kutatólaboratóriumainak és kutatócégeinek az intézmény finanszírozza a kutatásokat a Nemzeti Innovációs Hivatal helyett - mondta Tulassay Tivadar, a SE rektora az MTI-nek adott interjújában.

  • Eduline
Emlékeztetett, hogy a felsőoktatási intézményeket érintő zárolás miatt már így is egymilliárd forinttal kevesebből gazdálkodhat az egyetem. Emellett arra kényszerültek, hogy megelőlegezzék a szerződésben rögzített pályázatok kutatásaihoz szükséges forrást, amelyet a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) - korábban: NKTH - tavaly október óta nem fizetett ki.

A rektor szerint ugyanis, ha nem vállalják át ezt a terhet, annak az lehet a vége, hogy a kutatók nem tudják teljesíteni, a szerződésben vállaltakat, ebben az esetben pedig a kutatásra már korábban kifizetett pénzt is vissza kell fizetniük.

A SE esetében a NIH által ki nem fizetett kutatási pénzek nagyjából 30 pályázatot érintenek, amely nagyjából egymilliárd forint hiányt jelent az intézmény életében, ezt csak egyéb forrásaik - pl. oktatás, fejlesztések, béremelések - terhére tudta kigazdálkodni az egyetem.

A Semmelweis Egyetem - nem kaptak választ a kérdéseikre
Túry Gergely

A rektor elmondása szerint az intézmény működését ez a fajta átcsoportosítás egyelőre még nem veszélyezteti, de középtávon likviditási problémát okoz. Tulassay Tivadar azt mondta: aggódik, mert nem tudja mi lesz már fél év múlva, jelenleg ugyanis nem lát arra esélyt, hogy a kutatási pénzek belátható időn belül a "helyükre kerülnek".

Tulassay Tivadar szerint hasonló véleményen van a többi kutatóegyetem, például a budapesti műegyetem, illetve a Szegedi Tudományegyetem rektora is, akik szintén több száz millió forintot hiteleztek meg ily módon az államnak.

Emlékeztetett arra, hogy a kutatásokat támogató állami források elmaradása 2009-ben is megtörtént már. A rektor szerint az állam akkor is csak "nagyon erős nyomás hatására" egyenlítette ki ezen tartozásait az év végén.

A jelenlegi helyzet miatt a Rektori Konferencia már kétszer - tavaly decemberben és az idén februárban - fordult levélben az illetékes miniszterekhez, de "érdemi választ egyikre sem kaptak". Tulassay Tivadar szavai szerint "jóvátehetetlen károkat okoz a tétlenkedés".

A SE rektora elmondta: megérti, hogy bonyolult a helyzet, mivel a korábbi NKTH most két minisztériumhoz, a Nemzetgazdasági- és a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz tartozik. Azt is elismeri, hogy "a korábbi években nem kellő körültekintéssel működő NKTH egyik-másik döntése is felülvizsgálandó", de a zárolás már túl széles réteget érint. Nem lehet, hogy mindenki azért szenvedjen, mert néhány, valószínűleg helyénvaló felfüggesztés miatt semmi kifizetés nincs - fogalmazott a rektor.

Tulassay Tivadar szerint ha az állam nem rendezi hamarosan a helyzetet, ezek az egyetemi kutatólaboratóriumok, kis- és középvállalkozások ellehetetlenülnek, csődbe mennek. Pedig pár éven belül munkahelyeket teremthetnének, és az ország gazdasági fellendítéséhez járulnának hozzá.

Konkrét példaként említette Takáts Zoltán, az SE egyik kutatójának esetét. A Takáts Zoltán által kifejlesztett intelligens sebészeti vágóeszköz, az onkokés csökkenti a ráksebészeti beavatkozás időtartamát, és megnöveli a pontosságát. Az orvos így gyorsabban dönthet a megfelelő gyógyszer kiválasztásáról és annak adagolásáról. Tulassay Tivadar jelezte: a találmányt világszerte méltatja a szakma, de források híján félő, hogy értékesítéséhez Magyarországnak már nem lesz köze. Az onkokés feltalálójának jelenleg mintegy 126 millió forinttal tartozik az NIH. A rektor szerint ez jelentős hátrányba hozhatja a fejlesztést.

A rektor szerint nem lehet sikeres egy nemzetgazdaság, ha az alap- és alkalmazott kutatást, valamint az arra épülő hasznosuló-, hasznosító kutatásokat nem tudja piacképes termékké alakítani, és ha a nemzetközileg elismert kutatóit külföldre űzik munkahelyeik, vállalkozásaik csődje, a hazai reménytelenség, vagy a csábító külföldi lehetőségek".

MTI

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.