„Az új közoktatási törvényben maradjanak meg a jelenlegi jogszabályokban rögzített diákönkormányzati jogosítványok, például egyetértési jog a házirend elfogadásakor” – áll a Zánkán szervezett országos diákparlamenti ülés után kiadott ajánlásban. A jelenlegi közoktatási törvény a diákönkormányzatoknak egyetértési jogot biztosít az iskola szervezeti és működési szabályzatának, valamint házirendjének elfogadásában, az új közoktatási törvény tervezetének szerzői viszont csak javaslattevő és véleményezési jogot adnának a tanulóknak. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár ezt a Diákparlament megnyitója előtt azzal indokolta: elejét akarják venni annak, hogy "csintalan gyerekek csintalanságból megakadályozzanak egy olyan házirendet, amely a szorgalmas munkát akarja előtérbe hozni a korábbi, esetleg a lustaságot megengedővel szemben”.


Igaz, Jásper András, a Diákközéletért Alapítvány elnöke szerint ilyen eset most sem fordulhat elő, a törvényben ugyanis az áll, hogy ha az egyetértési jog gyakorlása során a felek közötti vitás kérdés nem oldható meg egyeztetéssel, akkor az intézményben kilenc tagból álló bizottságot kell létrehozni, amelybe három-három tagot delegál a nevelőtestület és a diákönkormányzat, további három tagot pedig közoktatási szakértők közül kér fel az iskola fenntartója. A bizottság a döntést egyszerű szótöbbséggel hozza – a tanulók szavazata tehát önmagában nem elég a szabályzat megvétózásához. „A diákok nem értették, hogy miért vesznek el tőlük egy ilyen jogot, ha egyszer a jelenlegi gyakorlatban sem áll fenn az államtitkár asszony által említett veszély” – mondja Jásper András. 

Ellenzik a diákképviseleti rendszer módosításait

Az új törvény a diákönkormányzatok jogosítványai mellett a megválasztható vezetők körét is szűkebbre vonná. A tervezetben az áll, hogy a jelenlegi gyakorlattal szemben azokat a tanulókat lehet majd megbízni az önkormányzatok irányításával, akiknek a tanulmányi eredménye eléri vagy meghaladja az iskolai átlagot. „Nem az ellen tiltakoznak, hogy jó tanuló legyen a vezető, hanem az ellen, hogy ezt jogszabály döntse el helyettük” – mondja Jásper András.

A diákparlamenti javaslatok nemcsak intézményi, hanem országos szinten is szorgalmazzák a diákjogi képviselet jelenlegi gyakorlatának fenntartását. Az ajánlás külön pontban fogalmazza meg, hogy a decemberben bemutatott közoktatási tervezetből kihagyott Országos Diákjogi Tanács maradjon meg az új törvényben is, méghozzá jelenlegi jogkörével. A kilenc tagból álló tanács részt vesz az oktatásért felelős miniszter tanulói jogokkal összefüggő döntéseinek előkészítésében, valamint a jelenleg háromévente ülésező diákparlamentek szervezésében – a küldöttek ez utóbbit a jövőben kétévente tartanák meg.

Előrehozott érettségi megszüntetése - elutasítják

A legnagyobb viták a természettudományi tárgyból tett érettségi vizsga kötelezővé tételéről alakultak ki. A 349 küldött közül 56 támogatta, 271 elutasította a kötelező természettudományi érettségit, huszonketten pedig tartózkodtak. Az előrehozott érettségik eltörlésének tervét viszont szinte egyhangúlag elutasították, legfőbb érvük az volt, hogy sokkal nehezebb levizsgázni úgy egy tárgyból, hogy az érettségit megelőző egy-két évben már nem tanulják. Az előrehozott érettségi megszüntetésének tervéről bővebben itt olvashatsz.

B.B.