Nem tudja finanszírozni kutatásait az Semmelweis Egyetem

Kilátástalannak látja a Semmelweis Egyetem (SE) helyzetét Tulassay Tivadar rektor, a zárolások miatt ugyanis veszélybe kerültek kutatásaik - olvasható a Magyar Nemzetben. Összesen harminc tudományos pályázat sorsa vált bizonytalanná.

  • Edupress
Miután egy éve leállították az innovációs alapnál a kifizetéseket, az egyetem hitelezte meg az összeget a kis- és közepes vállalkozásoknak, eddig nagyjából egymilliárd forintot. Jelenleg a kutatóegyetemen harminc, országosan pedig több száz megnyert, de ki nem fizetett pályázat sorsa vált bizonytalanná - mondta el a rektor.

Hozzátette: veszélybe kerül az egyik nagy jelentőségű kutatásuk is, holott a Takács Zoltán által kifejlesztett intelligens onkokés nemzetközi érdeklődésre is számot tart. A tudós korábban pályázat útján 126 millió forintos támogatást nyert el a sebészeti vágóeszköz fejlesztésére. Arról azonban egyelőre hír sincs, hogy mikor kaphatja meg - számolt be Tulassay Tivadar.

edupress
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.