Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Politikai állásfoglalásukban különböznek, végzettség tekintetében viszont nagyon hasonlítanak a rendszerváltás óta eltelt időszak magyar miniszterelnökei. Szinte mindannyian valamelyik jogi vagy közgazdaságtani egyetem egykori hallgatói közül kerültek ki - történész végzettségével egyedül a rendszerváltás utáni első kormány vezetője, Antall József lóg ki, példája viszont jól mutatja, hogy bölcsészként is el lehet jutni a politikusi karrier csúcsára.
A legkacskaringósabb pályaképet talán Horn Gyula tudhat magáénak, aki az műszerészipari iskolából került a közgazdaságtani előadóba, de Gyurcsány Ferenc pályája sem volt egyenes vonalú, ő egy tanári diploma megszerzése után döntött úgy, hogy közgazdász lesz. Orbán Viktor jogászként indult, és több későbbi Fidesz-politikussal együtt tagja volt a Bibó István Szakkollégiumnak, amely politikai önképzőkörével jelentős szerepet vállalt a rendszerváltás előkészítésében. A nyolcvanas évek elején alakuló szakkollégiumok tanulóműhelyeik napirendre tűztek olyan kérdéseket, amelyeknek korábban még a létezését is megkérdőjelezték: a határon túli magyarok kérdése, népesedési problémák és az 56-os események is szóba kerülhettek.
A szakkollégiumokról bővebben itt olvashatsz.
Diplomával, diploma nélkül: jogászok és közgazdászok többségben
Stiller Ákos
Oktatási miniszternek legjobb a bölcsész?
Az 1989 óta hivatalt betöltő oktatási miniszterek között a bölcsészkarosok vannak túlsúlyban – találunk muzeológust, történészt, magyar-, francia- és orosztanárt is, egyedül a 2001 és 2002 között a miniszteri posztot betöltő, ma már a Magyar Tudományos Akadémiát irányító Pálinkás József szerzett reál, pontosabban fizikusi diplomát.
„A mai politikusjelöltek számára a politikusi hivatás sokkal inkább tudatos választás, megfigyelhető, hogy egyre inkább professzionálisabbá válik a szakma” – állítja Joó Zsuzsanna karrierszakértő, aki azt mondja, nem véletlen, hogy egyre több 35 év alatti politikus önéletrajzában szerepelnek politikatudományi tanulmányok és külföldi ösztöndíjak.
Politikusok diploma nélkül - diploma nélküli oktatási miniszterek, érettségizett államtitkárok? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
| Oktatási miniszterek a katedránAndrásfalvy Bertalan, a rendszerváltás utáni első művelődési és közoktatási minisztere román-magyar és muzeológia-néprajz szakon végzett, minisztersége előtt és után a Pécsi Tudományegyetemen tanított néprajzot. Mádl Ferenc 1993 és 1994 között vezette az oktatási tárcát, az ELTE jogi karának oktatójaként dolgozott. Pokorni Zoltán az ELTE magyar és történelem szakán végzett, majd a Toldy Ferenc Gimnáziumban tanított, a tanári pályát a politikára cserélte le. Pálinkás József a Debreceni Egyetem, Hiller István pedig az ELTE egyetemi tanára volt – utóbbit 2001-ben az év oktatójává választották hallgatói. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár nem csupán tanított, de intézményvezetőként is dolgozott: először az egykori Kaffka Margit Gimnázium igazgatóhelyettese, majd a Németh László Gimnázium igazgatója lett, 1995 óta pedig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészkarán oktatott. |
A Policy Solution politikai elemző és politikai kommunikációs tanácsadó intézet 2010 tavaszi felmérése azonban pont ezzel ellentétes tendenciát jelez: a frissen „felfedezett” országgyűlési képviselők között kétszer akkora a diploma nélküliek aránya, mint a több éve képviselőként dolgozók között. Az elemzés szerint az MSZP és az LMP soraiban egy személy kivételével mindenki folytatott felsőfokú tanulmányokat, míg a jobboldali politikusok közül több mint harmincan csak alap- illetve a középfokú képzésben vettek részt.
Nem számít a diploma?
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektorhelyettese, Karácsony András jogászprofesszor szerint a politikatudományi szakok megjelenésével sem várható jelentős változás a vezető politikusok tanulmányait és végzettségét tekintve, legyen szó akár miniszterelnökökről, akár oktatási miniszterekről. A politológia szak elsősorban nem politikusjelölteket, inkább politikával foglalkozó szakembereket adnak a szakmának. „Véleményem szerint az, hogy valakiből politikus lesz, inkább tehetség és személyiség függvénye, mintsem a végzettségé. Úgy határoznám meg, hogy a tehetség 51 százalék, a tudás pedig 49” – mondja Karácsony András, hozzátéve, az ELTE-n végzett politológusok közül nagyon kevesen lépnek politikusi pályára, más szakokról azonban sok miniszter került ki. A rendszerváltás óta hivatalba lépett hét miniszterelnök közül ketten, az oktatási miniszterek közül hatan végeztek az ELTE-n.
Sok esetben nem is az a kérdés, milyen a diploma, sokkal inkább az, hogy van-e egyáltalán. Több politikusról derült ki az elmúlt években, hogy nem fejezte be, vagy egyáltalán el sem kezdte felsőfokú tanulmányait – a magyar jogszabályok ugyanis kizárólag a szakállamtitkároktól követelnek szakirányú felsőfokú végzettséget, a parlamenti képviselők és kormánytagok számára továbbra sem előírás a diploma.
eduline
