Jogász, bölcsész, közgazdász – slágerszakmák, ha a legpuhább politikusi székekről van szó. Politikatudományi szakok híján a rendszerváltás környékén nem volt szokatlan, hogy újdonsült miniszterek és pártelnökök kerültek ki ezekről a karokról, de vajon mára változott a helyzet? Számít, hogy kinek milyen diploma lapul a zsebében?
Politikai állásfoglalásukban különböznek, végzettség tekintetében viszont nagyon hasonlítanak a rendszerváltás óta eltelt időszak magyar miniszterelnökei. Szinte mindannyian valamelyik jogi vagy közgazdaságtani egyetem egykori hallgatói közül kerültek ki - történész végzettségével egyedül a rendszerváltás utáni első kormány vezetője, Antall József lóg ki, példája viszont jól mutatja, hogy bölcsészként is el lehet jutni a politikusi karrier csúcsára.
A legkacskaringósabb pályaképet talán Horn Gyula tudhat magáénak, aki az műszerészipari iskolából került a közgazdaságtani előadóba, de Gyurcsány Ferenc pályája sem volt egyenes vonalú, ő egy tanári diploma megszerzése után döntött úgy, hogy közgazdász lesz. Orbán Viktor jogászként indult, és több későbbi Fidesz-politikussal együtt tagja volt a Bibó István Szakkollégiumnak, amely politikai önképzőkörével jelentős szerepet vállalt a rendszerváltás előkészítésében. A nyolcvanas évek elején alakuló szakkollégiumok tanulóműhelyeik napirendre tűztek olyan kérdéseket, amelyeknek korábban még a létezését is megkérdőjelezték: a határon túli magyarok kérdése, népesedési problémák és az 56-os események is szóba kerülhettek.
A szakkollégiumokról bővebben itt olvashatsz.
Oktatási miniszternek legjobb a bölcsész?
Az 1989 óta hivatalt betöltő oktatási miniszterek között a bölcsészkarosok vannak túlsúlyban – találunk muzeológust, történészt, magyar-, francia- és orosztanárt is, egyedül a 2001 és 2002 között a miniszteri posztot betöltő, ma már a Magyar Tudományos Akadémiát irányító Pálinkás József szerzett reál, pontosabban fizikusi diplomát.
„A mai politikusjelöltek számára a politikusi hivatás sokkal inkább tudatos választás, megfigyelhető, hogy egyre inkább professzionálisabbá válik a szakma” – állítja Joó Zsuzsanna karrierszakértő, aki azt mondja, nem véletlen, hogy egyre több 35 év alatti politikus önéletrajzában szerepelnek politikatudományi tanulmányok és külföldi ösztöndíjak.
Politikusok diploma nélkül - diploma nélküli oktatási miniszterek, érettségizett államtitkárok? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
| Oktatási miniszterek a katedránAndrásfalvy Bertalan, a rendszerváltás utáni első művelődési és közoktatási minisztere román-magyar és muzeológia-néprajz szakon végzett, minisztersége előtt és után a Pécsi Tudományegyetemen tanított néprajzot. Mádl Ferenc 1993 és 1994 között vezette az oktatási tárcát, az ELTE jogi karának oktatójaként dolgozott. Pokorni Zoltán az ELTE magyar és történelem szakán végzett, majd a Toldy Ferenc Gimnáziumban tanított, a tanári pályát a politikára cserélte le. Pálinkás József a Debreceni Egyetem, Hiller István pedig az ELTE egyetemi tanára volt – utóbbit 2001-ben az év oktatójává választották hallgatói. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár nem csupán tanított, de intézményvezetőként is dolgozott: először az egykori Kaffka Margit Gimnázium igazgatóhelyettese, majd a Németh László Gimnázium igazgatója lett, 1995 óta pedig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészkarán oktatott. |
A Policy Solution politikai elemző és politikai kommunikációs tanácsadó intézet 2010 tavaszi felmérése azonban pont ezzel ellentétes tendenciát jelez: a frissen „felfedezett” országgyűlési képviselők között kétszer akkora a diploma nélküliek aránya, mint a több éve képviselőként dolgozók között. Az elemzés szerint az MSZP és az LMP soraiban egy személy kivételével mindenki folytatott felsőfokú tanulmányokat, míg a jobboldali politikusok közül több mint harmincan csak alap- illetve a középfokú képzésben vettek részt.
Nem számít a diploma?
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektorhelyettese, Karácsony András jogászprofesszor szerint a politikatudományi szakok megjelenésével sem várható jelentős változás a vezető politikusok tanulmányait és végzettségét tekintve, legyen szó akár miniszterelnökökről, akár oktatási miniszterekről. A politológia szak elsősorban nem politikusjelölteket, inkább politikával foglalkozó szakembereket adnak a szakmának. „Véleményem szerint az, hogy valakiből politikus lesz, inkább tehetség és személyiség függvénye, mintsem a végzettségé. Úgy határoznám meg, hogy a tehetség 51 százalék, a tudás pedig 49” – mondja Karácsony András, hozzátéve, az ELTE-n végzett politológusok közül nagyon kevesen lépnek politikusi pályára, más szakokról azonban sok miniszter került ki. A rendszerváltás óta hivatalba lépett hét miniszterelnök közül ketten, az oktatási miniszterek közül hatan végeztek az ELTE-n.
Sok esetben nem is az a kérdés, milyen a diploma, sokkal inkább az, hogy van-e egyáltalán. Több politikusról derült ki az elmúlt években, hogy nem fejezte be, vagy egyáltalán el sem kezdte felsőfokú tanulmányait – a magyar jogszabályok ugyanis kizárólag a szakállamtitkároktól követelnek szakirányú felsőfokú végzettséget, a parlamenti képviselők és kormánytagok számára továbbra sem előírás a diploma.
eduline
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
