Európa összes fiatal kutatóját lekörözte a magyar doktorandusz

Magyar PhD-hallgató nyerte el a fődíjat szerdán a fiatal tehetségek innovációs versenyén a franciaországi Reimsben, az innovatív vállalkozások európai regionális fórumán, az Innovacton.

  • Eduline
A Stery-Hand
haidegger.blogspot.com
Haidegger Tamás, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem PhD-hallgatója a kézfertőtlenítés minőségét jelző Stery-Hand elnevezésű találmányával érdemelte ki az Európai Bizottság által támogatott Innovact Campus Awards 3 ezer eurós pénzjutalommal és egy 700 euró értékű számítógéppel járó elismerését.

A fiatal kutató egyik kollegájával és két mesterhallgatójával közösen dolgozta ki azt a projektet, amelynek alapvető célja a kórházi ellátások során keletkezett úgynevezett másodlagos nozokomiális fertőzések visszaszorítása.

Az UV-fénnyel működő Stery-Hand készülék néhány másodperc alatt érzékeli, hogy a vizsgált kézfej melyik része mennyire "tiszta", és ezt a hozzá kapcsolt számítógép képernyőjén különböző színekkel jelzi, az adatokat pedig el tudja tárolni. A kézmosás minőségét ellenőrző berendezéssel a feltalálók reménye szerint jelentősen javítható a kézhigiéniés viselkedés az egészségügyi dolgozók körében, elsősorban a sebészeti bemosakodások esetén. Becslések szerint a jobb kézmosással harminc százalékkal lehetne csökkenteni a kórházi fertőzések arányát - hangsúlyozta a fődíjas.

A fiatal kutatók eddig három egészségügyi intézetben végeztek méréseket a készülékkel: a budapesti Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézetben, a Marosvásárhelyi Megyei Kórházban és egy szingapúri kórházban, s már több magyarországi egyetemtől is vannak "meghívásaik".

A pozitív klinikai visszajelzések után Haidegger Tamás szeretne a prototípusból egy igazi, eladható terméket fejleszteni, és forgalmazót találni hozzá. A konkrét igények alapján történő tökéletesítéshez már bekapcsolódott a közelmúltban alakult osztrák orvostechnikai kutatóközpont is.  

MTI

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.