Csődhelyzetben van a Zeneakadémia: kevesebb tanszék, kevesebb diák lesz

A jelenlegi 15 helyett 7 tanszék működik majd július elsejétől a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen annak a 150 millió forintos kiadáscsökkentési programnak az eredményeként, amelyre súlyos anyagi gondok miatt kényszerül az intézmény - írja a Magyar Nemzet keddi számában.

  • Eduline
A lap Batta Andrásnak, a Zeneakadémia rektorának március 24-i keltezésű levelére hivatkozva arról számol be: a rektor szerint a tavalyról maradt hiány, a 228 millió forintos zárolási kötelezettség és a közoktatási normatívákból származó, 100 millió forint visszafizetési kötelezettség sodorta nehéz helyzetbe az intézményt.

A 150 millió forintos egyenlegjavító csomag részeként az egyetemi oktatástól és a kulturális funkcióktól 70 millió forintot, a középiskolától 50 millió forintot és az úgynevezett támogató területektől 25 millió forintot vonnak el.

A Zeneakadémia épülete: bajban vannak

Az egyetemen szeptembertől 25 százalékkal csökken a hallgatók főtárgyának képzési ideje: a jelenlegi heti 120 perc helyett csak 90 perc lesz. Az egyetemhez tartozó Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában a jelenleg alulfinanszírozott tanulók státuszának megszüntetésével és a dolgozók részmunkaidős vagy óradíjas foglalkoztatásával kívánják megoldani az 50 millió forintos kiadáscsökkentést.

A rektor a dokumentumban elismeri - írja a lap -, hogy a 150 milliós megtakarítás nem oldja meg a problémákat, ezért a hiányzó összegeket a Semmelweis utcai oktatási épület, valamint több Teréz körúti lakás értékesítéséből, illetve az államnak történő visszaszolgáltatásból próbálják előteremteni. A Magyar Nemzet szerette volna megkérdezni Batta András rektort, de - mint a lap közli - nem érték el.

MTI

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.