Milyen fizetésekre számíthatnak a pályakezdők Budapesten és vidéken?

A 25 és 34 év közöttiek havi átlagjövedelme a legmagasabb, 246 ezer forint, a legkisebb fizetést a Békés megyei 17-24 év közöttiek viszik haza - közölte a Workania által működtetett www.fizetesek.hu egy internetes bérfelmérés alapján.

  • Eduline
Pályakezdő bérek: 160 ezer forint
A felmérés során a különböző korosztályokhoz tartozó munkavállalók által megadott fizetési adatokat hasonlították össze. A legfiatalabbak és pályakezdők átlagjövedelme 160 ezer forint, messze elmarad minden más korcsoporttól.

 

Az összes megye minden korcsoportját figyelembe véve a legmagasabb átlagjövedelmet, 338 ezer forintot a Budapesten dolgozó 35-44 év közötti munkavállalók érik el.

A dobogó második fokán a szintén a fővárosban dolgozó, 25-34 év közöttiek állnak, az ő átlaguk 298 ezer forint, a harmadik helyen a Budapesten dolgozó 45-54 év közöttiek állnak 255 ezer forinttal. Milyen fizetésre számíthatnak a BA- és a BSc-diplomások? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Békés megyében a legalacsonyabbak a kezdő fizetések

 

Az összesített eredmények alapján a Békés megyében dolgozó legfiatalabb, 17-24 év közötti korcsoportnak a legalacsonyabb az átlagjövedelme, 112 ezer forint. Nyolc megyében - Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Somogy, Zala - minden korosztály átlagjövedelme 200 ezer forint alatt marad.

 

A kutatás szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legfiatalabbak átlagosan 126 ezer forintot, a 25-34 év közöttiek 180 ezer forintot keresnek, a legidősebb korosztály átlagfizetése itt 193 ezer forint.

 

Veszprém és Hajdú-Bihar megyében csupán egy korcsoport, a 25-34 év közöttiek átlagfizetése haladja meg a 200 ezres küszöböt, Veszprém megyében 202 ezer forint,  Hajdú-Bihar megyében 201 ezer forint. A többi korcsoport átlagos jövedelme 200 ezer forint alatt marad.

 

Az adatok alapján Tolna megyében a legidősebb korcsoport átlagjövedelme 245 ezer forint, a többi korcsoport átlagjövedelme pedig a 190 ezer forintot sem éri el. A legfiatalabbak keresik itt is a legkevesebbet, átlagosan 134 ezer forintot, a 45-54 év közöttiek 187 ezer forintot.

Képzés típusaÁtlagos havi nettó jövedelem
Osztatlan képzés144 500 forint
Hagyományos egyetemi képzés165 500 forint
Hagyományos főiskolai képzés137 000 forint
BSc/BA-alapszakos képzés129 600 forint
Teljes minta (diplomás pályakezdők)146 100 forint
Forrás: Educatio Nonprofit Kft. diplomás pályakövetési rendszer

 

Győr-Moson-Sopron megyében csak egy korcsoport átlaga marad 200 ezer alatt: ők a legfiatalabbak, átlagjövedelmük 147 ezer forint. A 45-54 év közöttiek átlagosan 207 ezer forintot keresnek, a 25-34 év közöttiek 217 ezer forintot, az 55 év felettiek 221 ezer forintot, a legmagasabb átlagjövedelmet ebben a megyében a 35-44 év közöttiek érik el, 225 ezer forintot.

 

Pest megyében a legfiatalabbak átlagosan 145 ezer forintot visznek haza havonta, a 45-54 év közöttiek átlaga 191 ezer forint, a 35-44 év közöttieké 215 ezer forint, a 25-34 év közöttiek 220 ezer forintot, a 35-az 55 év felettiek 221 ezer forintot keresnek átlagban. Melyek a legjobban fizetett szakmák? A listát itt találod.

 

Csongrád megyében minden korcsoport átlagjövedelme alacsonyabb 185 ezer forintnál. A 17-24 év közöttiek bruttó 127 ezer forint, a 45-54 éveseké 168 ezer forint, a 25-34 éveseké 170 ezer forint, a 35-44 éveseké 176 ezer forint, az 55 év felettiek átlagfizetése 182 ezer forint.

 

Somogy megyében egyik korcsoport sem éri el a 180 ezer forintos átlagot sem. Itt is a legfiatalabbak átlagfizetése a legalacsonyabb, 123 ezer forint, a legmagasabb pedig a 45-54 év közöttieké, 177 ezer forint.

MTI
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.