Nem csak Magyarországnak lenne szüksége több külföldi diákra

Kilenc év alatt félmillióra növelnék a kínai egyetemeken tanuló külföldi hallgatók számát - arra ugyanis az ázsiai országban is rájöttek, hogy a busás tandíjat fizető diákokkal nem csak a felsőoktatási intézmények járnak jól. Magyarországon 3400 külföldi hallgató tanul, többségük az orvostudományi egyetemeken.

  • Eduline
Hallgatók gyakorlaton: borsos a tandíj
Túry Gergely
Az ázsiai ország egyetemein és főiskoláin jelenleg 260 ezer külföldi hallgató tanul – többségük Dél-Koreából, az Egyesült Államokból és Japánból érkezett, de a kínai oktatási minisztérium az eddigieknél szorosabb kapcsolatot építene ki az Európai Unió tagállamaival, Latin-Amerikával és az arab államokkal is – írja a University World News.

„Azt reméljük, hogy 2015-re a Kínában tanuló külföldi hallgatók száma eléri a 320 ezret, 2020-ra pedig a félmilliót. A kínai egyetemisták közül több mint 950 ezren szereznek diplomát más országokban” – mondta Shen Yang, az oktatási tárca nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatóhelyettese.

Külföldi hallgatók magyar egyetemeken: szükség van rájuk

2010-ben 3400 külföldi hallgató jelentkezett a magyarországi felsőoktatási intézményekbe – ez az összes felvételiző valamivel több mint két százaléka. A jelentkezők körülbelül fele minden évben a szomszédos országokból érkezik, de sok közel- és távol-keleti, valamint afrikai diák is Magyarországra jön tanulni, sőt akadnak felvételizők Nyugat-Európából és az Egyesült Államokból is.

A legtöbb külföldi hallgató az orvosi egyetemekre jelentkezik: a budapesti Semmelweis Egyetemre már az 1970-es években is érkeztek külföldi diákok, 1983-ban németül, 1989-ben pedig angolul is megindult az oktatás. Ma az egyetem 11900 hallgatója közül 2750-en külföldi állampolgárok. A tandíj összege a képzéstől függ: a legtöbbet a fogorvosnak és az orvosnak készülő diákok fizetnek: az előbbiek az árfolyamoktól függően szemeszterenként körülbelül 1 900 000 forintot, az utóbbiak körülbelül 1 700 000 forintot.

A Debreceni Egyetemen is folyamatosan növekszik a külföldi hallgatók száma. Míg 2007-ben 1873-an tanultak az intézményben, 2010-ben már 3000-en. A legtöbben, körülbelül kétezren az Orvos- es Egészségtudományi Centrum angol nyelvű képzésein vesznek részt, ezért évente 12-13 ezer dollárt, vagyis nagyjából két és félmillió forintot kell fizetniük. Jelenleg összesen 44 ország diákjai tanulnak az intézményben.

eduline
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.