Nem csak Magyarországnak lenne szüksége több külföldi diákra

Kilenc év alatt félmillióra növelnék a kínai egyetemeken tanuló külföldi hallgatók számát - arra ugyanis az ázsiai országban is rájöttek, hogy a busás tandíjat fizető diákokkal nem csak a felsőoktatási intézmények járnak jól. Magyarországon 3400 külföldi hallgató tanul, többségük az orvostudományi egyetemeken.

  • Eduline
Hallgatók gyakorlaton: borsos a tandíj
Túry Gergely
Az ázsiai ország egyetemein és főiskoláin jelenleg 260 ezer külföldi hallgató tanul – többségük Dél-Koreából, az Egyesült Államokból és Japánból érkezett, de a kínai oktatási minisztérium az eddigieknél szorosabb kapcsolatot építene ki az Európai Unió tagállamaival, Latin-Amerikával és az arab államokkal is – írja a University World News.

„Azt reméljük, hogy 2015-re a Kínában tanuló külföldi hallgatók száma eléri a 320 ezret, 2020-ra pedig a félmilliót. A kínai egyetemisták közül több mint 950 ezren szereznek diplomát más országokban” – mondta Shen Yang, az oktatási tárca nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatóhelyettese.

Külföldi hallgatók magyar egyetemeken: szükség van rájuk

2010-ben 3400 külföldi hallgató jelentkezett a magyarországi felsőoktatási intézményekbe – ez az összes felvételiző valamivel több mint két százaléka. A jelentkezők körülbelül fele minden évben a szomszédos országokból érkezik, de sok közel- és távol-keleti, valamint afrikai diák is Magyarországra jön tanulni, sőt akadnak felvételizők Nyugat-Európából és az Egyesült Államokból is.

A legtöbb külföldi hallgató az orvosi egyetemekre jelentkezik: a budapesti Semmelweis Egyetemre már az 1970-es években is érkeztek külföldi diákok, 1983-ban németül, 1989-ben pedig angolul is megindult az oktatás. Ma az egyetem 11900 hallgatója közül 2750-en külföldi állampolgárok. A tandíj összege a képzéstől függ: a legtöbbet a fogorvosnak és az orvosnak készülő diákok fizetnek: az előbbiek az árfolyamoktól függően szemeszterenként körülbelül 1 900 000 forintot, az utóbbiak körülbelül 1 700 000 forintot.

A Debreceni Egyetemen is folyamatosan növekszik a külföldi hallgatók száma. Míg 2007-ben 1873-an tanultak az intézményben, 2010-ben már 3000-en. A legtöbben, körülbelül kétezren az Orvos- es Egészségtudományi Centrum angol nyelvű képzésein vesznek részt, ezért évente 12-13 ezer dollárt, vagyis nagyjából két és félmillió forintot kell fizetniük. Jelenleg összesen 44 ország diákjai tanulnak az intézményben.

eduline
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.