Diplomaadó vagy tandíj? Ahol milliókba kerül a diploma

Utólagos tandíj bevezetését és az államilag finanszírozott hallgatói helyek számának radikális csökkentését tervezi a kormány - sajtóhírek szerint. Az utólagos tandíjjal és a "diplomaadóval" belépnénk azoknak az országoknak a sorába, ahol nincs ingyenes felsőoktatás, és ahol a hallgatók - tandíj, regisztrációs díj vagy felvételi díj formájában - milliókat fizetnek a diplomájukért.

  • Eduline
Tandíj: mindenhol van, csak máshogy hívják?
Végel Dániel

Máltán, Cipruson, Luxemburgban, Görögországban, Dániában, Svédországban és Finnországban - az Európai Unió területén csak ezekben az országokban ingyenes a felsőoktatás. Egyes tagállamokban a magyar rendszerhez hasonlóan csak bizonyos képzési formák tandíjkötelesek: Szlovákiában csak a távoktatásért kell fizetni, Romániában, Észtországban, Lettországban és Litvániában pedig államilag támogatott és költségtérítéses képzéseket is indítanak. Máshol van tandíj – bár az intézmények sokszor más címen kérnek el több száz eurót a hallgatóktól szemeszterenként.

A kormány felsőoktatási terveiről bővebben itt olvashatsz.

A tandíj – és szinonimái

Vannak országok, ahol elméletileg ingyenes a felsőoktatás, viszont regisztrációs díjat fizetni kell. Írországban például évi 1500 euró a beiratkozási díj – ami több, mint amennyit sok helyen tandíj címén kérnek az egyetemistáktól. Lengyelországban a felvételi vizsgákért, a részképzésért, az idegennyelvű oktatásért és a tárgyak többszöri felvételéért kell fizetni, így az ingyenes oktatást nyújtó egyetemeken és főiskolákban akár évi ezernégyszáz eurót is beszedhetnek a hallgatóktól.

Azokban az országokban, ahol van tandíj, az összeg mértékének megállapítására különböző megoldások születtek. Az Egyesült Államokban az egyes államok, Japánban az intézmények döntenek, Ausztráliában a képzési terület alapján szabják meg, hogy mennyi a diákokra eső önrész. Európában is államonként változik a gyakorlat: Hollandiában például minden diáktól 1670 eurót kérnek el, Spanyolországban viszont a felvett kreditszám alapján fizetnek a hallgatók.

A leggyakoribb megoldás a diákhitel

A képzés költségeinek megtérítéséhez igényelhető állami segítség két leggyakoribb formája az ösztöndíj és a hallgatói hitel. Az 1960-as évek eleje óta rengeteg helyen dolgoztak ki diákhitelprogramokat: mára több mint 70 államban létezik ilyen rendszer, az országok nagy részében a hallgatók ezekből a kölcsönökből finanszírozzák tanulmányaikat.

Egy másik lehetséges modell

„Az országnak sem éri meg ingyen kitaníttatni a diákokat, ha aztán külföldön dolgoznak. A szerződéses megoldás lehetővé tenné, hogy azok, akik aláírnak egy megállapodást az állammal arról, hogy a diploma megszerzését követően itthon vállalnak munkát, továbbra is térítésmentesen tanulhassanak” – vázol fel egy további lehetséges modellt Polónyi István oktatáskutató, aki alapvetően a tandíjas rendszerek pártján áll. „Az oktatástámogatásnak tudatosnak kell lennie, a tandíjnak pedig meg van az az előnye, hogy irányíthatóvá teszi a rendszert” – mondja a szakember.

A támogatás mértéke országonként változik: egy bonni kutatóintézet tanulmánya szerint általában a kölcsön 60 százalékát kell visszafizetni, de helyenként – például Oroszországban és Egyiptomban – mindössze 10 százalék az arány. Az Egyesült Államokban annyian vesznek fel hallgatói hitelt, hogy mára a diákok tartozása egytrillió dollárra rúg az országban, így az oktatási minisztérium szigorítani akarja a kölcsön felvételének szabályait.

Mit érdemes tudni a magyar diákhitel törlesztéséről? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Van, ahol utólagos képzési hozzájárulást, máshol diplomaadót kérnek a végzettektől. Az előbbi esetében a tanulmányok tényleges költségeit kell megtérítenie a már végzett munkavállalóknak.

A modell Nagy-Britanniában és Csehországban is "közkedvelt"

, legalábbis az oktatáspolitikusok körében. Magyarországon Magyar Bálint volt oktatási miniszter vetette fel az ötletet: az akkori javaslat szerint a jövedelem maximum hat százalékát vonták volna le legfeljebb húsz éven keresztül, de csak azoktól, akiknek a keresete eléri a minimálbér négyszeresét. Az Ausztráliában alkalmazott diplomaadó ellenben egy olyan adónem, amelyet a tanulmányok idejétől, helyétől és szakterülettől függetlenül minden diplomás munkavállalónak fizetnie kell.

B.B.

eduline

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.