Kínos félreértésbe futott bele Pokorni Zoltán

Összekeverte a balneológiát a bálnakutatással az oktatási bizottság elnöke. Pokorni Zoltán a TV2 Mokka című műsorában akart példát hozni azokra a szakokra, amelyekre "a magyar társadalom nem tart igényt".

  • Eduline

Sajátos kijelentéseket tett Pokorni Zoltán volt fideszes oktatási miniszter a TV2 ma reggeli műsorában. A politikust arról kérdezték, Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár egyik interjújára reagáltatva, hogy milyen egyetemi és főiskolai szakok válhatnak a közeljövőben fizetőssé - írja a Népszabadság online.

Pokorni erre azt mondta: "olyan szakok, amelyekre a magyar társadalom és annak képviseletében eljáró kormány a köz érdekére való tekintettel nem tart igényt". A fideszes képviselő példát is hozott: "ilyen a balneológia". Miután a TV2 műsorvezetője sem tudta, hogy az mi, Pokorni kifejtette: "a bálnatenyésztés az egy létező tudomány, Új-Zélandon és Ausztráliában van is gazdasági relevanciája, de Magyarországon igen kevés. Bálnatenyésztésben jártas professzorok lehetnek Magyarországon is, de nekünk erre igazán nincs szükségünk. Ne tiltsuk meg, hogy valaki ezt akarja tanulni a saját pénzét kockáztatva, de ne rendeljük meg" - fogalmazott az oktatási tárca korábbi vezetője (a videón 2:00-tól).

Mi a balneológia?

A balneológia a gyógyforrásoknak, gyógyvizeknek a gyógyfürdői alkalmazásával és hatásaival foglalkozó tudomány, magyarul gyógyfürdőtan. Magyarországon balneológiai egyesület is működik. (Forrás: Wikipedia)

Az oktatási bizottság elnökének példája már csak azért is kínos, mert ma egyetlen hazai egyetemen vagy főiskolán sincs balneológia alap- vagy mesterszak: balneológiát azok a hallgatók tanulnak, akik például rekreáció mesterszakosok.

eduline
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.