Kínos félreértésbe futott bele Pokorni Zoltán

Összekeverte a balneológiát a bálnakutatással az oktatási bizottság elnöke. Pokorni Zoltán a TV2 Mokka című műsorában akart példát hozni azokra a szakokra, amelyekre "a magyar társadalom nem tart igényt".

  • Eduline

Sajátos kijelentéseket tett Pokorni Zoltán volt fideszes oktatási miniszter a TV2 ma reggeli műsorában. A politikust arról kérdezték, Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár egyik interjújára reagáltatva, hogy milyen egyetemi és főiskolai szakok válhatnak a közeljövőben fizetőssé - írja a Népszabadság online.

Pokorni erre azt mondta: "olyan szakok, amelyekre a magyar társadalom és annak képviseletében eljáró kormány a köz érdekére való tekintettel nem tart igényt". A fideszes képviselő példát is hozott: "ilyen a balneológia". Miután a TV2 műsorvezetője sem tudta, hogy az mi, Pokorni kifejtette: "a bálnatenyésztés az egy létező tudomány, Új-Zélandon és Ausztráliában van is gazdasági relevanciája, de Magyarországon igen kevés. Bálnatenyésztésben jártas professzorok lehetnek Magyarországon is, de nekünk erre igazán nincs szükségünk. Ne tiltsuk meg, hogy valaki ezt akarja tanulni a saját pénzét kockáztatva, de ne rendeljük meg" - fogalmazott az oktatási tárca korábbi vezetője (a videón 2:00-tól).

Mi a balneológia?

A balneológia a gyógyforrásoknak, gyógyvizeknek a gyógyfürdői alkalmazásával és hatásaival foglalkozó tudomány, magyarul gyógyfürdőtan. Magyarországon balneológiai egyesület is működik. (Forrás: Wikipedia)

Az oktatási bizottság elnökének példája már csak azért is kínos, mert ma egyetlen hazai egyetemen vagy főiskolán sincs balneológia alap- vagy mesterszak: balneológiát azok a hallgatók tanulnak, akik például rekreáció mesterszakosok.

eduline
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.