Parlament előtt a közszolgálati egyetemről szóló javaslat

Benyújtotta a parlamentnek a kormány a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) létesítéséről szóló törvényjavaslatát pénteken.

  • Eduline

A Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter által jegyzett előterjesztés szerint az NKE a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem és a Rendőrtiszti Főiskola átalakulásával, valamint a Budapesti Corvinus Egyetemből kiváló Közigazgatás-tudományi Kar csatlakozásával jön létre 2012. január 1-jén ezek általános jogutódjaként. Fenntartói jogait a közigazgatás-fejlesztésért, a rendészetért és a honvédelemért felelős miniszterek gyakorolják majd, székhelye pedig Budapesten lesz. Mi lesz a Rendőrtiszti Főiskola és a nemzetvédelmi egyetem sorsa? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

A volt Ludovika Akadémia: ez lehet az új egyetem egyik épülete
Wikipedia

A jogszabály kimondaná, hogy a jogelőd intézmények alkalmazottainak foglalkoztatási jogviszonya és a hallgatók jogviszonya az új egyetemen folyamatos. A jogelődnél indult alap- vagy mesterszakokon, szakirányú továbbképzési szakokon, szakképzési programokban, valamint doktori képzéseken a képzés folytatásának feltételeit biztosítani kellene egészen addig, amíg a 2011/2012-es tanévre, illetve korábban felvett hallgatók nem fejezik be tanulmányaikat azon a szakon, amelyen azt megkezdték. A jogelődnél indult vezetői megbízások 2012. január 1-je után az új egyetem karán a megbízás lejártáig folyamatosak lennének. Azok a vezetői megbízások azonban, amelyek 2012. december 31. után járnak le, 2013. január 1-jei hatállyal megszűnnének.

Már márciusban elfogadhatja a tervezetet az országgyűlés

 

A javaslat szerint az NKE Fenntartói Testületének április 15-ig kell megtartania alakuló ülését. Eddig az időpontig a három jogelőd intézmény által létrehozandó Előkészítő Testületnek is meg kell alakulnia.

 

Az egyetem büdzséjét a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter költségvetési fejezetében kell majd biztosítani. 2012. január 1-jétől ideiglenes szenátus gyakorolja majd az új egyetem szenátusának jogköreit, az intézménynek 2012. december 31-ig kell új szenátust választania. A kormány indítványozta az indítvány sürgős tárgyalását és olyan tárgyalási menetrend kialakítását, amely lehetővé teszi, hogy legkésőbb március 16-án elfogadhassa az Országgyűlés az előterjesztést.

 

Az indoklás szerint a törvényjavaslat célja, hogy a felsőoktatás az új egyetem létesítésével hatékonyabban szolgálja a közszolgálat személyi állományának minőségi fejlesztését. "Az egyetem utat nyit egy integráltabb képzési szerkezetnek az alapképzések, mesterképzések, doktori képzések, szakirányú továbbképzések és az átképzések területén" - áll az általános indoklásban.

 MTI

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.