Döntött a kormány a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről

Elfogadta a kormány a Nemzeti Közszolgálati Egyetem alapításáról szóló törvénytervezetet szerdai ülésén: 2012. január 1-jétől összevonják a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemet, a Rendőrtiszti Főiskolát és a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Karát.

  • Eduline

Az új egyetem létrehozásának tervén már nyár óta dolgozik a Honvédelmi Minisztérium, júniusban Szarka Gábor, a honvédelmi miniszter kabinetfőnöke az MTI-nek arról beszélt, hogy egy felsőoktatási intézményben képeznék többek között a köztisztviselőket, a kormánytisztviselőket, a rendőrtiszteket és a honvédtiszteket, és hogy az új egyetem központja a jelenlegi nemzetvédelmi egyetem lenne. A kormány végül decemberben döntött arról, hogy létrehozza a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet, amely 2012. január 1-jétől működik majd. Mi lesz a Rendőrtiszti Főiskola és a nemzetvédelmi egyetem sorsa? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Az egykori Ludovika Akadémia: ez lehet az új egyetem egyik épülete
Wikipedia

Expressz sebességgel kellett kidolgozni az új egyetem létrehozásának tervét 

A közszolgálati egyetem fenntartója a közigazgatási és igazságügyi miniszter, a belügyminiszter és a honvédelmi miniszter megállapodása alapján egy közös testület lesz - az intézmény létrehozásának és 2012-es működésének költségeit pedig a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium biztosítja. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter november végén a Budapesti Corvinus Egyetemen tartott előadásában úgy fogalmazott: az egyik cél az, hogy az új felsőoktatási intézményt "a nagy egyetemek között jegyezzék".

Az érintett minisztériumok kénytelenek voltak együtt dolgozni, a decemberi kormányhatározat szerint ugyanis - a Nemzeti Erőforrás Minisztériummal együtt - februárig el kellett készíteniük az átalakulás hatástanulmányát, és be kellett nyújtaniuk a Nemzeti Közszolgálati Egyetem megalapításáról szóló törvényjavaslatot. Nagy Anna kormányszóvivő szerint a kormány által elfogadott törvénytervezet hamarosan a parlament elé kerül.

Hol tanulhatnak a 2011-ben jelentkezők?

A 2011-es felsőoktatási felvételi tájékoztatóban még nyoma sem volt az átalakításnak, idén tehát még külön intézménybe kellett jelentkeznie azoknak, akik rendőrtiszti, katonai vagy közigazgatási szakon szerettek volna továbbtanulni. A közszolgálati egyetem valószínűleg bőven válogathat majd a hallgatók közül, a Rendőrtiszti Főiskolán, a BCE közigazgatási karán és a nemzetvédelmi egyetemen ugyanis évről évre hét-nyolcszoros a túljelentkezés: a Rendőrtiszti Főiskola államilag finanszírozott képzéseire 2010-ben 3371 jelentkezőből csak 380-at vettek fel, de hasonló az arány a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen, ahol a 396 államilag támogatott helyre idén több mint 2900-an próbáltak bejutni. A legnépszerűbb szakokról szóló összefoglalónkat itt olvashatod el.

 eduline

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.