A legjobb egyetemeket is átejthetik a plagizáló doktoranduszok?

Doktori fokozatával fizethet a német védelmi miniszter plágiumgyanús disszertációjáért. A copypaste bárónak csúfolt Karl-Theodor zu Guttenbergéhez hasonló esetek nálunk is előfordultak: tavaly a Corvinus Egyetem két doktoranduszáról derült ki, hogy disszertációjukban hivatkozás nélkül használtak fel más szerzőktől származó szövegrészeket. Az egyik dolgozatot pont az a tanár bírálta, akitől a hallgató az ominózus bekezdéseket „kölcsönözte”.

  • Eduline

Karl-Theodor zu Guttenberg doktori disszertációjáról múlt héten derült ki, hogy több, más szakembertől származó, ám forrásmegjelölés nélkül átvett részletet tartalmaz. A Merkel-kormány eddig legnépszerűbb politikusa akár bele is bukhat a botrányba, bár egyelőre Angela Merkel kiáll mellette – annak ellenére, hogy a német védelmi minisztert ma már több fórumon copypaste bárónak nevezik.

Hasonló gyanúba keveredett néhány éve Vlagyimir Putyin is: az orosz kormányfő a szentpétervári egyetemen szerezte doktori fokozatát közgazdaságtanból, később azonban kiderült, hogy egész oldalakat vett át hivatkozás nélkül két amerikai professzor tanulmányából.

Itthon Fenyvesi Gábor, Salgótarján alpolgármestere használta jogtalanul a doktori címet: a politikus a felsőoktatási akkreditációval nem rendelkező Nagy Lajos Király Magánegyetemen szerzett oklevelet, saját bevallása szerint nem tudta, hogy az intézmény doktori címet és államilag elismert diplomát egyetlen hallgatónak sem adhat ki.

A plagizáló debreceni hallgatót végleg kizárták az intézmény doktori programjából – nem úgy, mint a másik diákot, akiről csak a védés után derült ki, hogy plagizált. „A rektorhoz érkezett a bejelentés, hogy az értekezésben hivatkozás nélkül szerepelnek másoktól átvett szövegek. Lefuttattunk egy plágiumkeresőt, és kiderült, hogy a dolgozat 14 százaléka más művekből származik, a forrásmegjelölés azonban hiányzott” – meséli Csehné Nárai Szilvia, az Egyetemi Doktori Tanács titkára. Bár a hallgatót nem zárták ki, két évet kell várnia, hogy újra beadhassa az értekezést – alaposan átírva és a megfelelő hivatkozásokkal ellátva. Több mint harmincezer felvételiző bukott le a brit felvételin - a plagizáló diákokról szóló összefoglalónkat itt olvashatod el.

A Debreceni Egyetem egyik volt hallgatója már megkapta a doktori címet, amikor a plágiumra fény derült. „A panasz közvetlenül az Magyar Tudományos Akadémia Tudományetikai Bizottságához érkezett. Az ügyet az eseti bizottság vizsgálta ki, amely megállapította, hogy a bepanaszolt PhD-értekezésének megírása során más szerző könyvének több mint 70 oldalát hivatkozás nélkül vette át, plágiumot és ezzel súlyos etikai vétséget követett el” – mondja az esetről Fésüs László, a bizottság elnöke. Az egyetem visszavonta a fokozatot a hallgatótól. 

Más-más egyetemeken más-más szabályok

„A doktori munkák eredetiségének követelményeit, illetve az ellenőrzéshez szükséges feltételeket az intézmények doktori szabályzatai rendezik, ezek között sok esetben jelentős eltérések vannak” – válaszolja Bojárszky András, a Doktoranduszok Országos Szövetségének elnöke arra a kérdésre, létezik-e egységes gyakorlat a plagizáló PhD-hallgatók felelősségre vonására.

A Debreceni Egyetem doktori szabályzata szerint a fokozat visszavonását bárki kezdeményezheti az egyetemi doktori és habilitációs tanácsnál. Ha az illetékes tudományterületi tanács is megállapítja a plágiumot, a címet megvonják a hallgatótól. A Corvinus szabályzata szerint ha a hivatalos bírálók vagy mások plágium gyanúját jelzik, az illetékes doktori iskola fegyelmi vizsgálatot kér, amelyet a doktori tanács elnöke által kinevezett ad hoc ügyrendi bizottság végez el. Ha a hallgató valóban plagizált, kizárják a doktori iskolából. Persze vannak kiskapuk: semmi nem tiltja, hogy ugyanez a hallgató egy másik egyetem doktori programjára jelentkezzen, és ott szerezze meg a címet.

Diplomavadászaton: nem mindenki egyenes úton jut el a doktori titulusig

Plágiumkereső szoftverekkel szűrik ki az összeollózott dolgozatokat - nem mindig sikerrel

„Nagyon nehéz kiszűrni a plágiumot, hiszen a bírálók sem ismernek minden szakirodalmat, így nem tudják eldönteni, hogy egy háromszáz oldalas értekezés minden mondata eredeti-e. A plágiumkereső programokkal pedig az a gond, hogy csak nyilvános és szöveges dokumentumokban keresnek, tehát a szkennelt anyagokat és az előfizetéses honlapokat nem tudják ellenőrizni” – mondja Páles Zsolt, a Debreceni Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács elnöke.

Bár a keresőszoftver használata ma már bevett gyakorlat – a Corvinuson például minden beadott értekezésen lefuttatják –, az iskolák egyéb eszközökkel is igyekeznek elejét venni a szerzői jogsértéseknek. Debrecenben például az elsőéves PhD-hallgatóknak kötelezővé tették az általános kutatási ismeretek című kurzust, amely a módszertanon kívül tudományetikai kérdésekkel is foglalkozik. A Corvinuson szintén az ellenőrző rendszer szigorításán dolgoznak – reményeik szerint a témavezetők jobban nyomon tudják majd követni hallgatóik munkáját.

B.B.

eduline

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.