Továbbadhatja-e a tanár a szülőknek azokat at információkat, amelyeket diákjai négyszemközt közölnek vele? Beszélgethetnek-e egymás között a tantestület tagjai a tanulók teljesítményéről, képességeiről és családi körülményeikről? Mikor köti a titoktartás a pedagógust, és mikor kötelessége a bíróságnak elküldeni a diákokra vonatkozó információkat?
| Problémák vannak az iskolában vagy az egyetemen? Nem tudsz eligazodni a házirend és a jogszabályok útvesztőjében? A tanulmányi osztályon csak vonogatják a vállukat a felvetéseidre? Írj nekünk az [email protected] -ra, és megkeressük az illetékeseket! |
Nemcsak az orvosokat és az ügyvédeket, hanem a pedagógusokat is köti a titoktartás, ha a diákok tanulmányi eredményeiről, családi helyzetéről és személyes problémáiról van szó. Ezt a szabályt a közoktatási törvény alapján azoknak a tanároknak is be kell tartania, akik időközben munkahelyet váltanak: volt tanítványaikkal kapcsolatos problémákról akkor sem beszélhetnek az iskolán kívül, ha már nem pedagógusként dolgoznak, vagy egy másik oktatási intézményben kaptak állást.
Míg a tanárnak „kifelé” hallgatnia kell, a szülőket rendszeresen tájékoztatnia kell a diákok fejlődéséről, az érdemjegyekről és a magatartási problémákról - igaz, visszatarthat információkat a családtól, ha az a tanítványai "testi, érzelmi, értelmi vagy éppen erkölcsi fejlődését gátolja", vagyis ha a gyereket egy osztályfőnöki figyelmeztetés vagy egy egyes miatt indokolatlanul komoly büntetés, például testi fenyítés várná otthon.
Mire adhat egyest a tanár, és mire nem? Összefoglalónkat itt olvashatod el
.
A szülőket akkor is értesíteni kell a diákok tanulmányi eredményeiről, a bukásokról és a tanulói jogviszony megszűnéséről, valamint a fizetési kötelezettséggel járó iskolai és kollégiumi döntésekről, ha a középiskolás már nagykorú - legalábbis akkor, ha a tizennyolc évet betöltött diák önálló jövedelemmel még nem rendelkezik, és a szüleivel egy háztartásban él.
Tantestületi értekezletek: egymás között lehet beszélni a diákokról
A pedagógusok titoktartási kötelezettsége nem terjed ki a félévi és év végi osztályozó értekezletre és a "szokásos" heti-havi megbeszélésekre, vagyis bármilyen információt megoszthatnak egymással, ami a diákok fejlődésével, jegyeivel és vizsgaeredményeivel van kapcsolatban - ezeket az információkat azonban később egyikük sem adhatja tovább.
Egy pedagógus azt kérdezte az oktatási jogok biztosától, hogy jogszerűen kérheti-e el az iskolaigazgató a minőségbiztosítási csoport vezetőjétől azt az értékelést, amit a diákok tanáraikról írtak. Az ombudsman az adatvédelmi törvényre hivatkozva azt válaszolta, hogy ezt csak akkor lehet megtenni, ha az érintettek hozzájárulnak. Vagyis ebben az esetben az értékelt pedagógusnak kellett volna felhatalmazást adnia. |
A titoktartási kötelezettség a tanulók bizonyos adatainak nyilvántartására és továbbítására nem vonatkozik - az iskolák bármikor engedély nélkül kiadhatják a diákok születési dátumát és helyét, az érdemjegyeiket, sőt a címüket is, ha ezekre az adatokra van szükség a felvételi eljáráshoz, egy másik iskolába történő átjelentkezéshez vagy egy tanulmányi pályázathoz. Az oktatási intézmény vezetője akkor is kiadhatja ezeket az információkat, ha gyermek- vagy ifjúságvédelmi, esetleg egészségügyi okok miatt kérik tőle.
| Egy iskolaigazgató azt kérdezte az oktatási jogok biztosától, hogy készíthet-e a gyermekelhelyezési perben eljáró bíróság kérésére pedagógiai jellemzést egy tanuló magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről, a családlátogatás tapasztalatairól és a szülők viselkedéséről. A közoktatási törvény tartalmazza azokat az adatokat, melyeket az iskolák nyilvántarthatnak a tanulókról, és amelyeket elküldhetnek a bíróságnak, a pedagógiai jellemzés azonban – amely a pedagógus véleményét és a gyermekre vonatkozó egyéb információkat is tartalmaz – nem tartozik ezek közé. |
Panaszfal rovatunk korábbi cikkeit itt olvashatod:Hogyan lehet elbukni a felvételit? Amikor már fellebbezni sem érdemes
Jogosan fizettetnek tandíjat a bukdácsoló hallgatókkal az egyetemek?
eduline
A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
