Továbbadhatja-e a tanár a szülőknek azokat at információkat, amelyeket diákjai négyszemközt közölnek vele? Beszélgethetnek-e egymás között a tantestület tagjai a tanulók teljesítményéről, képességeiről és családi körülményeikről? Mikor köti a titoktartás a pedagógust, és mikor kötelessége a bíróságnak elküldeni a diákokra vonatkozó információkat?
| Problémák vannak az iskolában vagy az egyetemen? Nem tudsz eligazodni a házirend és a jogszabályok útvesztőjében? A tanulmányi osztályon csak vonogatják a vállukat a felvetéseidre? Írj nekünk az [email protected] -ra, és megkeressük az illetékeseket! |
Nemcsak az orvosokat és az ügyvédeket, hanem a pedagógusokat is köti a titoktartás, ha a diákok tanulmányi eredményeiről, családi helyzetéről és személyes problémáiról van szó. Ezt a szabályt a közoktatási törvény alapján azoknak a tanároknak is be kell tartania, akik időközben munkahelyet váltanak: volt tanítványaikkal kapcsolatos problémákról akkor sem beszélhetnek az iskolán kívül, ha már nem pedagógusként dolgoznak, vagy egy másik oktatási intézményben kaptak állást.
Míg a tanárnak „kifelé” hallgatnia kell, a szülőket rendszeresen tájékoztatnia kell a diákok fejlődéséről, az érdemjegyekről és a magatartási problémákról - igaz, visszatarthat információkat a családtól, ha az a tanítványai "testi, érzelmi, értelmi vagy éppen erkölcsi fejlődését gátolja", vagyis ha a gyereket egy osztályfőnöki figyelmeztetés vagy egy egyes miatt indokolatlanul komoly büntetés, például testi fenyítés várná otthon. Mire adhat egyest a tanár, és mire nem? Összefoglalónkat itt olvashatod el.A szülőket akkor is értesíteni kell a diákok tanulmányi eredményeiről, a bukásokról és a tanulói jogviszony megszűnéséről, valamint a fizetési kötelezettséggel járó iskolai és kollégiumi döntésekről, ha a középiskolás már nagykorú - legalábbis akkor, ha a tizennyolc évet betöltött diák önálló jövedelemmel még nem rendelkezik, és a szüleivel egy háztartásban él.
Tantestületi értekezletek: egymás között lehet beszélni a diákokról
A pedagógusok titoktartási kötelezettsége nem terjed ki a félévi és év végi osztályozó értekezletre és a "szokásos" heti-havi megbeszélésekre, vagyis bármilyen információt megoszthatnak egymással, ami a diákok fejlődésével, jegyeivel és vizsgaeredményeivel van kapcsolatban - ezeket az információkat azonban később egyikük sem adhatja tovább.Egy pedagógus azt kérdezte az oktatási jogok biztosától, hogy jogszerűen kérheti-e el az iskolaigazgató a minőségbiztosítási csoport vezetőjétől azt az értékelést, amit a diákok tanáraikról írtak. Az ombudsman az adatvédelmi törvényre hivatkozva azt válaszolta, hogy ezt csak akkor lehet megtenni, ha az érintettek hozzájárulnak. Vagyis ebben az esetben az értékelt pedagógusnak kellett volna felhatalmazást adnia. |
A titoktartási kötelezettség a tanulók bizonyos adatainak nyilvántartására és továbbítására nem vonatkozik - az iskolák bármikor engedély nélkül kiadhatják a diákok születési dátumát és helyét, az érdemjegyeiket, sőt a címüket is, ha ezekre az adatokra van szükség a felvételi eljáráshoz, egy másik iskolába történő átjelentkezéshez vagy egy tanulmányi pályázathoz. Az oktatási intézmény vezetője akkor is kiadhatja ezeket az információkat, ha gyermek- vagy ifjúságvédelmi, esetleg egészségügyi okok miatt kérik tőle.
| Egy iskolaigazgató azt kérdezte az oktatási jogok biztosától, hogy készíthet-e a gyermekelhelyezési perben eljáró bíróság kérésére pedagógiai jellemzést egy tanuló magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről, a családlátogatás tapasztalatairól és a szülők viselkedéséről. A közoktatási törvény tartalmazza azokat az adatokat, melyeket az iskolák nyilvántarthatnak a tanulókról, és amelyeket elküldhetnek a bíróságnak, a pedagógiai jellemzés azonban – amely a pedagógus véleményét és a gyermekre vonatkozó egyéb információkat is tartalmaz – nem tartozik ezek közé. |
Panaszfal rovatunk korábbi cikkeit itt olvashatod:Hogyan lehet elbukni a felvételit? Amikor már fellebbezni sem érdemes
Jogosan fizettetnek tandíjat a bukdácsoló hallgatókkal az egyetemek?edulineA magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
