| Alaposan megtépázhatja a német védelmi miniszter hírnevét és népszerűségét, ha beigazolódik az a több újság által szerdán közölt állítás, amely szerint doktori disszertációjában "idegen tollakkal ékeskedett": anélkül vett át több oldalt kitevő részeket más szerzők műveiből, hogy ezt lábjegyzetben vagy a forrásmunkák jegyzékében feltüntette volna. Karl-Theodor zu Guttenberg pénteken délben bejelentette, hogy átmenetileg lemond doktori címének használatáról, és ehhez mindaddig tartani fogja magát, amíg tisztázódik az ellene felhozott vád, miszerint doktori dolgozatát részben más szerzőktől "koppintotta". A témáról bővebben itt olvashatsz. |
A német egyetemeken viszonylag magas a doktoranduszok aránya: az OECD adatai szerint egy-egy évfolyam hallgatóinak több mint két százaléka vág neki tanulmányai befejezése után a disszertációnak. (Az OECD-országok átlaga ezen a téren 1,5 százalék.) 2009-ben Németországban 25 ezren doktoráltak: 11 ezer nő és 14 ezer férfi.
Egy disszertáció megírása és megvédése átlagosan négy évet vesz igénybe; konkrétan az adott tudományágtól, illetve szakterülettől függ, hogy mennyi idő után illesztheti a neve elé a sikeres doktorandusz a Dr. betűket. A ráfordított energia és idő azonban megtérül: a doktori fokozattal rendelkezők gyorsabban felívelő karrierre és magasabb jövedelemre számíthatnak. Németországban már pályakezdőként évi 10-15 ezer euróval magasabb fizetést húzhatnak, mint titulus nélküli társaik. Ennek oka egyrészt az, hogy a disszertációt írók egy adott egyetemi évfolyam legjobbjai közül kerülnek ki. Másrészt a doktorátus megszerzésekor többnyire hatalmas szakmai tapasztalattal rendelkeznek, amit a munkaadó figyelembe is vesz.
Egyes szakmákban a doktori fokozat belépőjegynek számít az adott pályára. A vegyészek és mérnökök körében különösen magas a doktoráltak aránya, mivel ezeken a szakterületeken a disszertáció elkészítése az átlagosnál hosszabb időt vesz igénybe, a doktori fokozatot szerzők szükségszerűen lekörözik az egyetem után azonnal elhelyezkedő társaikat. Minél több köze van a disszertáció témájának a gyakorlathoz, annál értékesebb a majdani munkaadó számára, aki ezt egyértelműen honorálja is.
Rejtett indoka a doktoráltak gyorsabban felívelő karrierjének az a megelőlegezett szakmai bizalom, amelyet az emberek többsége érez a nevük előtt "Dr." titulust viselők iránt: ezeknek szinte automatikusan nagyobb a hitelük, mint a címmel nem rendelkező szakembereknek. Politikusok is előszeretettel tüntetik fel - ha van nekik - tudományos fokozatukat. A Bundestag jelenlegi 623 képviselője közül 120, a kabinet 16 minisztere közül 11 rendelkezik doktorátussal.
A bayreuthi egyetem - itt szerzett doktori címet Guttenberg
Wikipedia
"Sumákolásra", jogtalanul szerzett vagy használt doktori címre is akad példa. A csalárd módon elért fokozatok számát szakemberek évente 500 és 700 közé teszik, ez 2-3 százaléka az évente kiadott titulusoknak. Számos "doktorálási tanácsadó" kínálja a görbe úthoz a segítségét - természetesen jó pénzért. A legnagyobb szabású csalási ügyben, amely két évvel ezelőtt Kölnben bukott ki, a rendőrség és az ügyészség több tucat egyetemi oktató ellen indított vizsgálatot. Külföldi főiskolák - főleg Kelet-Európában - szintén jó üzletet látnak a "kilóra mért" doktorátusokban, és pénzért adják a kétes értékű okleveleket.
MTI
