"Copy+paste" bárónak nevezték el a plagzáló politikust a német lapok

Helyenként vitriolos kommentárokban foglalkoznak a csütörtöki német lapok a védelmi miniszter körül kipattant botránnyal: szakértők szerint jogi disszertációjában számos helyen idézett más szerzőktől, ám a forrásmunkára elfelejtett hivatkozni.

  • Eduline
Karl-Theodor zu Guttenberg
Wikipedia

A Financial Times Deutschland a címlapján közölt fényképhez "Copy+paste báró" címet adományoz a kékvérű Dr. Karl-Theodor zu Guttenbergnek, a doktori titulushoz lábjegyzetben azt írva: a tudományos fokozat attól függ, milyen eredményre jut a plágiumügyet kivizsgálni hivatott bizottság a bayreuthi egyetemen. A gazdasági-pénzügyi napilap rámutat: a miniszter eddig sértetlenül került ki a Bundeswehrt érintő kényelmetlen ügyekből. Ezúttal azonban személyes felelősség terheli az elkövetett hibáért. Az FTD idézi Andreas Fischer-Lescano brémai professzort, aki a Kritische Justiz című szakfolyóiratban megállapította: a védelmi miniszter nyolc tudós és publicista műveiből vett át szövegrészeket anélkül, hogy ezt a tényt disszertációjában jelezte volna. Ezzel zu Guttenberg megsértette a bayreuthi egyetem előírásait - így a brémai professzor, aki szerint kétséges, hogy a disszertáció eleget tesz-e a minimálisan megkövetelt tudományos kritériumoknak.

A Die Welt szerint higgadtságra semmi ok: az a tény, hogy már a disszertáció bevezetőjének első bekezdése szó szerint egybevág egy 13 évvel korábban íródott újságcikkel, magyarázatra szorul. Az egyértelmű válasz elvárása  semmiképpen sem minősül a magánszférában történő turkálásnak. A felvilágosítást sürgető óhaj nem utolsósorban a bayreuthi egyetemre is vonatkozik, amely summa cum laude minősítéssel fogadta be a disszertációt. Egy ilyen minősítésnek feltétele nemcsak a tudományos szabályok betartása, de tudományos jó szokásoké is.

Érdekes tudathasadás jellemzi a Frankfurter Allgemeine Zeitung hozzáállását az ügyhöz. Míg az újság első oldalán szalagcím hirdeti, hogy zu Guttenberg ebből a lapból másolta le disszertációjának bevezetőjét, addig a 10. oldalon közölt kommentár rámutat: a plágiumvád az ellentétes politikai táborból (a liberális Süddeutsche Zeitung részéről) érkezett. A tudományos cím visszavonása előtt azonban még akad néhány akadály. A dolognak mindenképpen lesz némi utóíze.

A Welt Online is címlapon foglalkozik a német miniszterrel

A Süddeutsche Zeitung kommentár helyett számba veszi zu Guttenberg tisztségeit. Tagja a Bundestag külügyi bizottságának, elnöke a guttenbergi CSU-pártszervezetnek, 2002 óta pedig a kulmbachi járási tanácsnak is. 2005-ben - disszertációja írása idején - ő lett az alsóházi CDU/CSU-frakció katonapolitikai szóvivője, valamint a CSU képviselőcsoportján belül működő külpolitikai bizottság vezetője. A parlamenten kívül sem pihent a babérjain: elnöke lett a német-brit parlamentáris csoportnak, tovább alelnöke a Délkelet-Európai Társaságnak. Elképesztő - jegyzi meg az újság -, hogy ilyen intenzív elfoglaltságok mellett jutott ideje egy 475 oldalas disszertáció elkészítésére.

Zu Guttenberg mindenesetre kivonta magát a hazai tűzvonalból: be nem jelentett látogatásra még szerdán este Afganisztánba repült, hogy fölkeresse a Baglán tartományban szolgáló német csapatokat.

MTI 

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.