Helyenként vitriolos kommentárokban foglalkoznak a csütörtöki német lapok a védelmi miniszter körül kipattant botránnyal: szakértők szerint jogi disszertációjában számos helyen idézett más szerzőktől, ám a forrásmunkára elfelejtett hivatkozni.
A Financial Times Deutschland a címlapján közölt fényképhez "Copy+paste báró" címet adományoz a kékvérű Dr. Karl-Theodor zu Guttenbergnek, a doktori titulushoz lábjegyzetben azt írva: a tudományos fokozat attól függ, milyen eredményre jut a plágiumügyet kivizsgálni hivatott bizottság a bayreuthi egyetemen. A gazdasági-pénzügyi napilap rámutat: a miniszter eddig sértetlenül került ki a Bundeswehrt érintő kényelmetlen ügyekből. Ezúttal azonban személyes felelősség terheli az elkövetett hibáért. Az FTD idézi Andreas Fischer-Lescano brémai professzort, aki a Kritische Justiz című szakfolyóiratban megállapította: a védelmi miniszter nyolc tudós és publicista műveiből vett át szövegrészeket anélkül, hogy ezt a tényt disszertációjában jelezte volna. Ezzel zu Guttenberg megsértette a bayreuthi egyetem előírásait - így a brémai professzor, aki szerint kétséges, hogy a disszertáció eleget tesz-e a minimálisan megkövetelt tudományos kritériumoknak.
A Die Welt szerint higgadtságra semmi ok: az a tény, hogy már a disszertáció bevezetőjének első bekezdése szó szerint egybevág egy 13 évvel korábban íródott újságcikkel, magyarázatra szorul. Az egyértelmű válasz elvárása semmiképpen sem minősül a magánszférában történő turkálásnak. A felvilágosítást sürgető óhaj nem utolsósorban a bayreuthi egyetemre is vonatkozik, amely summa cum laude minősítéssel fogadta be a disszertációt. Egy ilyen minősítésnek feltétele nemcsak a tudományos szabályok betartása, de tudományos jó szokásoké is. Érdekes tudathasadás jellemzi a Frankfurter Allgemeine Zeitung hozzáállását az ügyhöz. Míg az újság első oldalán szalagcím hirdeti, hogy zu Guttenberg ebből a lapból másolta le disszertációjának bevezetőjét, addig a 10. oldalon közölt kommentár rámutat: a plágiumvád az ellentétes politikai táborból (a liberális Süddeutsche Zeitung részéről) érkezett. A tudományos cím visszavonása előtt azonban még akad néhány akadály. A dolognak mindenképpen lesz némi utóíze.
A Süddeutsche Zeitung kommentár helyett számba veszi zu Guttenberg tisztségeit. Tagja a Bundestag külügyi bizottságának, elnöke a guttenbergi CSU-pártszervezetnek, 2002 óta pedig a kulmbachi járási tanácsnak is. 2005-ben - disszertációja írása idején - ő lett az alsóházi CDU/CSU-frakció katonapolitikai szóvivője, valamint a CSU képviselőcsoportján belül működő külpolitikai bizottság vezetője. A parlamenten kívül sem pihent a babérjain: elnöke lett a német-brit parlamentáris csoportnak, tovább alelnöke a Délkelet-Európai Társaságnak. Elképesztő - jegyzi meg az újság -, hogy ilyen intenzív elfoglaltságok mellett jutott ideje egy 475 oldalas disszertáció elkészítésére.
Zu Guttenberg mindenesetre kivonta magát a hazai tűzvonalból: be nem jelentett látogatásra még szerdán este Afganisztánba repült, hogy fölkeresse a Baglán tartományban szolgáló német csapatokat.
MTI
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
