Újabb politikus bukhat le: összeollózta doktori disszertációját a német miniszter?

Alaposan megtépázhatja a német védelmi miniszter hírnevét és népszerűségét, ha beigazolódik az a több újság által szerdán közölt állítás, amely szerint doktori disszertációjában "idegen tollakkal ékeskedett": anélkül vett át több oldalt kitevő részeket más szerzők műveiből, hogy ezt lábjegyzetben vagy a forrásmunkák jegyzékében feltüntette volna.

  • Eduline
Karl-Theodor zu Guttenberg
Wikipedia

Karl-Theodor zu Guttenberg, a Merkel-kormány legnépszerűbb minisztere 2007-ben doktorált a bayreuthi egyetemen az amerikai és az európai alkotmányosság kérdéseiből. Munkáját, amelyhez 50 oldalas irodalomjegyzéket csatolt, kitűnőre értékelte a vizsgabizottság, a későbbi miniszter summa cum laude minősítést kapott. A doktori mű 2009-ben könyv alakban is megjelent.

Egyre több a plagizáló és puskázó diák a felsőoktatási intézményekben, a legnépszerűbb "módszerekről" itt olvashatsz.

Egy svájci professzor a múlt héten ezt a kötetet olvasta, és rutinszerűen ellenőrizte a Google kereső egyik szolgáltatásának segítségével, nem "koppintott-e" a szerző másoktól. Egy kiemelt szövegrészt beadva a kereső nyomban találatot jelzett: a Neue Zürcher Zeitung egy 2003. júniusi számában megjelent írás több bekezdése szóról szóra egyezett a doktori disszertációval. A professzor tovább próbálkozott, végül nyolc helyen talált rövidebb-hosszabb átfedéseket anélkül, hogy az idézetek tényét zu Guttenberg lábjegyzetben vagy a forrásművek jegyzékében feltüntette volna - írta szerdai számában a Süddeutsche Zeitung.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung online kiadása, a faz.net pár órával később azt állította, hogy a disszertáció bevezetése szinte szó szerint megegyezik a frankfurti konzervatív újság 1997. november 27-i számában megjelent cikkel. Ennek szerzője, Barbara Zehnpfennig politológus Amerikának mint európai példaképnek a jelentőségéről elmélkedett. A forrásra való utalás itt is hiányzik: sem a szövegben, sem lábjegyzetben nem hivatkozik rá zu Guttenberg. Egyedül a forrásmunkák jegyzékében említi meg Zehnpfennig írását, ami a faz.net szerint "egyértelműen tudatos plágiumnak" minősül.

Ukrajnában tömegével kerültek bajba politikusok diplomájuk miatt, összefoglalónkat itt olvashatod el.

A bayreuthi egyetem főépülete. Senki nem nézte át plágiumkeresővel a dolgozatot
Wikipedia

A Süddeutsche Zeitung idézi a bayreuthi egyetem szabályzatát, amely kimondja: doktoraspiránsoknak nyilatkozniuk kell arról, hogy benyújtott munkájukat önállóan alkották meg, és kizárólag a felsorolt segédeszközöket vették igénybe. Amennyiben beigazolódik a gyanú, úgy a védelmi minisztert megfoszthatják doktori címétől - írta a müncheni újság. A baden-württembergi közigazgatási bíróság egy 2008-as ítélete szerint ugyanis visszavonható a doktori fokozat, amennyiben egyes passzusait "ismételten és tervszerűen" koppintotta a szerző.

Magyarországon is virágzik a szakdolgozatbiznisz: arról, hogy a bérírók mennyiért vállalják el az egyetemi dolgozatok, a szakdolgozatok és a disszertációk megírását, itt olvashatsz.

A védelmi miniszter visszautasította a gyanúsítást, hozzátéve: ha egyes idézetek esetében hiányozna vagy hiányos volna a lábjegyzet, úgy azt a disszertáció következő kiadásában pótolni fogja.

MTI

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.