Miért éri meg a magyar egyetemeknek és főiskoláknak külföldi hallgatókat felvenniük? Mekkora tandíjat kell fizetni egy félévért? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Az ELTE közlése szerint az egyetemek nemzetközi ügyekért felelős rektorhelyettesei az ELTE szervezésében találkoztak a külkapcsolatokban érdekelt kormányzati intézmények képviselőivel, és megállapodtak abban, hogy koordinálják az intézményi és minisztériumi stratégiákat, a magyar felsőoktatás nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése, a nemzetközi piacon való láthatósága érdekében.

Célként azt jelölték meg, hogy növekedjen a Magyarországon tanuló külföldi hallgatók száma, mind több nemzetközi kutatási-oktatási hálózatba kapcsolódhassanak be a magyar egyetemek és erősödjön a kárpát-medencei magyar felsőoktatás. Mindez emeli a képzés és kutatás színvonalát, hozzájárul az ország nemzetközi reputációjának s ezzel gazdasági-politikai mozgásterének javulásához - olvasható a közleményben.

A jövőben az erre alkalmas külügyi rendezvényeken megjelenhetnek az egyetemek bemutatói, a Balassi Intézet külföldi magyar kulturális intézeti hálózata közreműködik az információk terjesztésében, valamint a felsőoktatási fejlesztési források prioritásainak kialakításakor figyelembe veszik a nemzetközi felsőoktatási versenyben való részvétel szempontjait. Az egyetemek vállalták, hogy felmérik és bemutatják idegen nyelvű képzési kapacitásukat, összehangolják megjelenésüket a nemzetközi felsőoktatási rendezvényeken.

Az együttműködésben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem, az ELTE, a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Egyetem, a kiváló egyetemi címet kapott intézmények - a Budapesti Corvinus Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Pannon Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetem, a Szent István Egyetem - és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem vesz részt.

MTI