Tizenegy egyetem fogott össze - így növelnék a külföldi hallgatók számát

A Magyarországon tanuló külföldi hallgatók számát növelné több tudományegyetem vezetője, ennek érdekében új típusú együttműködésről állapodtak meg kormányzati szervekkel.

  • Eduline
Miért éri meg a magyar egyetemeknek és főiskoláknak külföldi hallgatókat felvenniük? Mekkora tandíjat kell fizetni egy félévért? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
Az ELTE közlése szerint az egyetemek nemzetközi ügyekért felelős rektorhelyettesei az ELTE szervezésében találkoztak a külkapcsolatokban érdekelt kormányzati intézmények képviselőivel, és megállapodtak abban, hogy koordinálják az intézményi és minisztériumi stratégiákat, a magyar felsőoktatás nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése, a nemzetközi piacon való láthatósága érdekében.

Célként azt jelölték meg, hogy növekedjen a Magyarországon tanuló külföldi hallgatók száma, mind több nemzetközi kutatási-oktatási hálózatba kapcsolódhassanak be a magyar egyetemek és erősödjön a kárpát-medencei magyar felsőoktatás. Mindez emeli a képzés és kutatás színvonalát, hozzájárul az ország nemzetközi reputációjának s ezzel gazdasági-politikai mozgásterének javulásához - olvasható a közleményben.

Az ELTE jogi karának épülete. Több külföldi hallgatót vennének fel

A jövőben az erre alkalmas külügyi rendezvényeken megjelenhetnek az egyetemek bemutatói, a Balassi Intézet külföldi magyar kulturális intézeti hálózata közreműködik az információk terjesztésében, valamint a felsőoktatási fejlesztési források prioritásainak kialakításakor figyelembe veszik a nemzetközi felsőoktatási versenyben való részvétel szempontjait. Az egyetemek vállalták, hogy felmérik és bemutatják idegen nyelvű képzési kapacitásukat, összehangolják megjelenésüket a nemzetközi felsőoktatási rendezvényeken.

Az együttműködésben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem, az ELTE, a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Egyetem, a kiváló egyetemi címet kapott intézmények - a Budapesti Corvinus Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Pannon Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetem, a Szent István Egyetem - és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem vesz részt.

MTI

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.