| Miért éri meg a magyar egyetemeknek és főiskoláknak külföldi hallgatókat felvenniük? Mekkora tandíjat kell fizetni egy félévért? Összefoglalónkat itt olvashatod el. |
Az ELTE közlése szerint az egyetemek nemzetközi ügyekért felelős rektorhelyettesei az ELTE szervezésében találkoztak a külkapcsolatokban érdekelt kormányzati intézmények képviselőivel, és megállapodtak abban, hogy koordinálják az intézményi és minisztériumi stratégiákat, a magyar felsőoktatás nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése, a nemzetközi piacon való láthatósága érdekében.
Célként azt jelölték meg, hogy növekedjen
a Magyarországon tanuló külföldi hallgatók száma, mind több nemzetközi kutatási-oktatási hálózatba kapcsolódhassanak be a magyar egyetemek és erősödjön a kárpát-medencei magyar felsőoktatás. Mindez emeli a képzés és kutatás színvonalát, hozzájárul az ország nemzetközi reputációjának s ezzel gazdasági-politikai mozgásterének javulásához - olvasható a közleményben.
Az ELTE jogi karának épülete. Több külföldi hallgatót vennének fel
A jövőben az erre alkalmas külügyi rendezvényeken megjelenhetnek az egyetemek bemutatói, a Balassi Intézet külföldi magyar kulturális intézeti hálózata közreműködik az információk terjesztésében, valamint a felsőoktatási fejlesztési források prioritásainak kialakításakor figyelembe veszik a nemzetközi felsőoktatási versenyben való részvétel szempontjait. Az egyetemek vállalták, hogy felmérik és bemutatják idegen nyelvű képzési kapacitásukat, összehangolják megjelenésüket a nemzetközi felsőoktatási rendezvényeken.
Az együttműködésben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem, az ELTE, a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Egyetem, a kiváló egyetemi címet kapott intézmények - a Budapesti Corvinus Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Pannon Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetem, a Szent István Egyetem - és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem vesz részt.
MTI
