Tizenegy egyetem fogott össze - így növelnék a külföldi hallgatók számát

A Magyarországon tanuló külföldi hallgatók számát növelné több tudományegyetem vezetője, ennek érdekében új típusú együttműködésről állapodtak meg kormányzati szervekkel.

  • Eduline
Miért éri meg a magyar egyetemeknek és főiskoláknak külföldi hallgatókat felvenniük? Mekkora tandíjat kell fizetni egy félévért? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
Az ELTE közlése szerint az egyetemek nemzetközi ügyekért felelős rektorhelyettesei az ELTE szervezésében találkoztak a külkapcsolatokban érdekelt kormányzati intézmények képviselőivel, és megállapodtak abban, hogy koordinálják az intézményi és minisztériumi stratégiákat, a magyar felsőoktatás nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése, a nemzetközi piacon való láthatósága érdekében.

Célként azt jelölték meg, hogy növekedjen a Magyarországon tanuló külföldi hallgatók száma, mind több nemzetközi kutatási-oktatási hálózatba kapcsolódhassanak be a magyar egyetemek és erősödjön a kárpát-medencei magyar felsőoktatás. Mindez emeli a képzés és kutatás színvonalát, hozzájárul az ország nemzetközi reputációjának s ezzel gazdasági-politikai mozgásterének javulásához - olvasható a közleményben.

Az ELTE jogi karának épülete. Több külföldi hallgatót vennének fel

A jövőben az erre alkalmas külügyi rendezvényeken megjelenhetnek az egyetemek bemutatói, a Balassi Intézet külföldi magyar kulturális intézeti hálózata közreműködik az információk terjesztésében, valamint a felsőoktatási fejlesztési források prioritásainak kialakításakor figyelembe veszik a nemzetközi felsőoktatási versenyben való részvétel szempontjait. Az egyetemek vállalták, hogy felmérik és bemutatják idegen nyelvű képzési kapacitásukat, összehangolják megjelenésüket a nemzetközi felsőoktatási rendezvényeken.

Az együttműködésben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem, az ELTE, a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Egyetem, a kiváló egyetemi címet kapott intézmények - a Budapesti Corvinus Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Pannon Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetem, a Szent István Egyetem - és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem vesz részt.

MTI

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.