A Magyarországon tanuló külföldi hallgatók számát növelné több tudományegyetem vezetője, ennek érdekében új típusú együttműködésről állapodtak meg kormányzati szervekkel.
| Miért éri meg a magyar egyetemeknek és főiskoláknak külföldi hallgatókat felvenniük? Mekkora tandíjat kell fizetni egy félévért? Összefoglalónkat itt olvashatod el. |
Az ELTE közlése szerint az egyetemek nemzetközi ügyekért felelős rektorhelyettesei az ELTE szervezésében találkoztak a külkapcsolatokban érdekelt kormányzati intézmények képviselőivel, és megállapodtak abban, hogy koordinálják az intézményi és minisztériumi stratégiákat, a magyar felsőoktatás nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése, a nemzetközi piacon való láthatósága érdekében.
Célként azt jelölték meg, hogy növekedjen
a Magyarországon tanuló külföldi hallgatók száma
, mind több nemzetközi kutatási-oktatási hálózatba kapcsolódhassanak be a magyar egyetemek és erősödjön a kárpát-medencei magyar felsőoktatás. Mindez emeli a képzés és kutatás színvonalát, hozzájárul az ország nemzetközi reputációjának s ezzel gazdasági-politikai mozgásterének javulásához - olvasható a közleményben.
A jövőben az erre alkalmas külügyi rendezvényeken megjelenhetnek az egyetemek bemutatói, a Balassi Intézet külföldi magyar kulturális intézeti hálózata közreműködik az információk terjesztésében, valamint a felsőoktatási fejlesztési források prioritásainak kialakításakor figyelembe veszik a nemzetközi felsőoktatási versenyben való részvétel szempontjait. Az egyetemek vállalták, hogy felmérik és bemutatják idegen nyelvű képzési kapacitásukat, összehangolják megjelenésüket a nemzetközi felsőoktatási rendezvényeken.
Az együttműködésben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem, az ELTE, a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Egyetem, a kiváló egyetemi címet kapott intézmények - a Budapesti Corvinus Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Pannon Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetem, a Szent István Egyetem - és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem vesz részt.
MTI
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
