| Mire készülnek a tiltakozó egyetemisták? Hány vizsgalehetőséggel számolhatnak a hallgatók, és felvételizhetnek-e még egyszer korábbi szakjukra, ha tanulmányi okok miatt bocsátják el őket? A felsőoktatási törvény tervezetének legújabb változatáról szóló összefoglalónkat itt találod, Nagy Dávid HÖOK-elnökkel készített interjúnkat pedig itt olvashatod el. |
Nagy Dávid, a HÖOK elnöke állásfoglalásában azt írta: a HÖOK, a korábbi szakmai véleményeiben tett pozitív megnyilvánulásokat, s a koncepció egyes elemeit továbbgondolásra alkalmasnak tartotta, azonban mindig igyekeztek kihangsúlyozni, hogy "az anyag összességében kidolgozatlan, sokszor pongyolán fogalmaz, félreérthető és zavaros".
Felidézte, már korábban is hangot adtak azon véleményüknek is, hogy a törvény tervezett keretjellege csak akkor értelmezhető és támogatható, ha a kapcsolódó, összesen huszonhárom alacsonyabb rendű jogszabálytervezet is rendelkezésre áll, illetőleg azok kidolgozása során szintén figyelembe veszik a felsőoktatásban érdekelt szakmai szervezetek véleményét, javaslatait.
A HÖOK szerint tekintettel a koncepciót jellemző, nem egyszer csapongó, felületes és bizonytalan megalapozottságú tartalomra, valamint a szakmai vélemények jelentős részének figyelmen kívül hagyására, rendkívül aggályosnak, hogy a törvény kerettörvény legyen. Ehelyett szerintük jóval szerencsésebb lenne, ha a felsőoktatást érintő legtöbb alapkérdést a törvényben rendeznék, és ahhoz csak néhány, a végrehajtást és az értelmezést segítő kormányrendelet tartozna. Fontosnak tartják azt is, hogy a felsőoktatási reform egyes sarokpontjait az azokban kompetens szakmai szervezetek - például tudományos kérdésekben a Magyar Tudományos Akadémia - iránymutatásai alapján dolgozzák ki. Aggályosnak tartják, hogy a koncepció legújabb változatában az eddigiekhez képest is tovább szűkül az intézményi autonómia, mely önálló alkotmányos érték.
"A koncepcióhoz vélhetően tévedésből csatolt kommunikációs elemzésben foglalt feltételezések, melyek szerint a HÖK-vezetők a hatalmukat féltik, rendkívül álságosak, válaszra sem méltóak, azokat a leghatározottabban visszautasítjuk" - írta Nagy Dávid.
Vizsgalehetőségek: novemberben még nem szerepelt a tervezetben
Nagy Dávid állásfoglalásában kitér arra is, hogy
a vizsgaalkalmak számának korlátozása a 2010. novemberben nyilvánosságra hozott koncepcióban nem szerepelt, a 2011. januárban megküldött módosított anyagban már ismét megtalálható volt. Ezzel igazoltnak látják azt a korábbi feltevésüket, hogy a novemberi, nemzeti konzultációra bocsátott tervezetből kizárólag taktikai okok miatt hagyták ki a vizsgaalkalmak számára vonatkozó szövegrészt, amely a 2010. augusztusi és októberi tervezetekben még szerepelt. A HÖOK a koncepcióhoz decemberben benyújtott javaslatcsomagjában ugyanakkor kitért arra, hogy elfogadhatatlannak tartja
a vizsgaalkalmak számának korlátozását, ehelyett a finanszírozási formák közötti átsorolás intézményének fenntartását, sőt szigorítását javasolta. Ezt az álláspontunkat továbbra is fenntartják - írta.
Azzal kapcsolatban, hogy a tervezet szerint "a negyedik vizsga letétele - külön kérésére - szervezett független vizsgabizottság előtt lehetséges, akár más intézményben is" úgy vélekedik, hogy a rendelkezés lehetőséget adna egyfajta "vizsgaturizmus" elindulására.
Nagy Dávid utal arra is, hogy az új tervezet gyökeresen megváltoztatja a hallgatói képviselet intézményi döntéshozatalban való részvételét. Amíg nem szolgálnak elfogadható indokkal arról, hogy a részvételi arányt miért kell radikálisan csökkenteni, az intézmények hatásköréből kivenni ezen arány meghatározásának jogát, addig ragaszkodnak a fennálló törvényi szabályozás fenntartásához - írta, hozzátéve: ugyancsak elfogadhatatlannak tartják, hogy a tanulmányi és vizsgaszabályzat esetében a hallgatóságnak csak véleményezési joga legyen.
MTI
