Hogyan puskáznak az egyetemisták? A legnépszerűbb módszerek

Valószínűleg a Közép-floridai Egyetem vizsgaközpontja az a hely, ahol a puskázás elleni harc frontvonala húzódik. Rágógumit például tilos bevinni a vizsgára: a rágással ugyanis leplezhető, ha egy diák - anélkül, hogy mobilját a füléhez tartaná - bluetooth-os kapcsolaton keresztül telefonál a termen kívül lévő segítőjének. A diákok által használt 228 számítógépet besüllyesztették az asztalokba, úgyhogy ha valaki megpróbálja lefényképezni a képernyőt - például egy tollba rejtett kamerával -, hogy segítsen egy később tesztet író barátjának, könnyen lebukhat.

  • Eduline

Taylor Ellis dékán, a diákok létszámát tekintve az Egyesült Államokban a legnagyobbak közé tartozó Közép-floridai Egyetem üzleti karához tartozó vizsgaközpont vezetője azt mondja, hogy a puskázás számottevően csökkent: a tavaszi szemeszterben mindössze tizennégy esetben kaptak rajta diákokat puskázáson.

 

Több helyen, például az észak-karolinai Duke és a maine-i Bowdoin Egyetemen megkövetelik az új diákoktól, hogy mielőtt tanulmányaikat megkezdik, végezzenek el egy olyan online kurzust, amely a plagizálás hátrányaival foglalkozik. Virágzó üzletté vált az összeollózott dolgozatok kiszűrésére szolgáló szoftverek előállítása is: az egyetemeknek mintegy 55 százaléka veszi igénybe ezeket a szolgáltatásokat.

 

A legnépszerűbb puskázás elleni eszköz az interneten megtalálható Tuirnitin macska-egér párharcot folytat azokkal a felkészült diákokkal, akik megpróbálnak túljárni az eszén. A Turnitin algoritmusait folyamatosan korszerűsítik - közölte nemrég a fenntartó egy blogban, amely Át tudják-e verni a diákok a Turnitint? címmel jelent meg.
Ennél jóval modernebb eszközöket használnak a puskázó diákok

Hamarabb megoldják, mint hogy elolvasnák 

 

A puskázás - még ha olykor tapasztalható is némi megtorpanás - gyorsan terjed. Egy friss kutatás szerint a hallgatók 61 százaléka vallotta be, hogy szokott puskázni dolgozatíráskor és vizsgákon. Ez ugyan valamivel kevesebb, mint az egy évtizeddel korábbi 65 százalék, de a felmérés készítője, Donald L. McCabe, a Rutgers Egyetem professzora nem hiszi, hogy valóban van csökkenés, inkább azt feltételezi, hogy változott a diákok értékítélete, és már nem tekintenek puskázásnak bizonyos dolgokat, például azt, ha valamit az internetről másolnak ki és illesztenek be saját munkájukba.

 

A Massachusettsi Műszaki Egyetemen (MIT) David E. Pritchard fizikaprofesszor saját fejlesztésű szoftverével képes kiszűrni a plagizáló hallgatókat. "Néhányan olyan gyorsan válaszoltak a kérdésekre, hogy először azt hittem, csupa zseni van a MIT-en" - mesélte a The New York Timesnak. Aztán rájött, hogy a diákok egy része hamarabb oldja meg a kapott feladatot, mint amennyi idő annak elolvasásához kell, tehát egyszerűen bemásolja a választ, többnyire olyan e-mailekből, amelyeket a vizsgán már túl lévő barátjuktól kapnak.

 

Egy Pritchard és kollégái által idén közzétett felmérése szerint a diákok körülbelül húsz százaléka az otthoni esszék harminc százalékát - vagy még ennél is nagyobb részét - egyszerűen összelopkodja. A másolók olyan internetes oldalakat használnak, mint például a Course Hero, amelyre a diákok régi vizsgák anyagait vagy dolgozatokat töltenek fel. Egy másik oldal, a Cramster tankönyvi kérdések megválaszolásával foglalkozik, egyebek között 77 fizikatankönyv feladványaira ismerteti a megoldást. Pritchard népszerű Fizika mesterfokon című online tankönyve kivétel, mert a kiadó folyamatosan figyeli az internetet, és ha rábukkan valahol egy feladatmegoldásra, a szerzői jogokra hivatkozva leveteti.

 

A Turnitin szolgálatait jelenleg 9500 gimnázium és egyetem veszi igénybe. A diákok beadják írásbeli munkáikat ellenőrzésre, és azokat több milliárd archivált weboldallal és diákok millióinak dolgozataival hasonlítják össze, mielőtt továbbítanák az oktatóknak. 

MTI

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.