Kitiltanák a bukdácsoló egyetemistákat: kemény kritikákat kap a felsőoktatási törvény

Számos ponton keményen kritizálja az új felsőoktatási törvény tervezetét a Magyar Rektori Konferencia, az intézményvezetők módosításokat és újbóli vitát sürgetnek. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának alelnöke szerint van esély a megegyezésre.

  • Eduline
„Számos kérdésben egyetértés van az oktatási államtitkárság és közöttünk, nyitottak voltak a javaslatainkra. Véleményem szerint van mód megoldást találni a vitatott kérdésekre, de egyelőre megegyezés még nem született” – mondta el Nagy Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) alelnöke, egyben megválasztott elnöke.

A HÖOK a vizsgák számának maximálása helyett például a kredites szabályozást tartaná elfogadhatónak: a 180 kredites képzésre járó hallgatók közül azoknak szűnhetne meg a hallgatói jogviszonya, akik két félév alatt kevesebb mint harminc kreditet szereznek. Az egyik legvitatottabb kérdésben a hallgatói önkormányzat nem enged: ragaszkodnak a tanulmányi és vizsgaszabályzattal kapcsolatos hallgatói egyetértési joghoz.

Van min tűnődni: szigorúbb szabályok, kevesebb vizsga
Végel Dániel

Szociálisból kreditalapú ösztöndíj?

Az oktatási államtitkárság tervei szerint a szociális alapon járó ösztöndíjakat csak az kapná meg, aki egy félévben legalább tizenöt kreditet teljesít. Nagy Dávid elfogadhatatlannak tartja ezt a tervet, ez ugyanis már nem szociális alapú ösztöndíj lenne. „Például egy olyan extrém helyzetben, mint amilyen az iszapkatasztrófa, egy hallgató nem feltétlenül tud kreditet szerezni, de a szociális segélyre szüksége van” – fogalmazott az HÖOK alelnöke.

„Világosan el kell dönteni például, hogy a felsőoktatás mennyiben szolgál szociálpolitikai célokat, például a munkanélküliség vagy a hátrányos helyzet kezelése, mennyiben célja az elitképzés és/vagy a tömegképzés. Mi a célja a felsőoktatási intézményeknek: piacilag sikeresnek lenni vagy közszolgálati feladatot teljesíteni?” - ez már a Magyar Rektori Konferencia (MRK) állásfoglalása.

Bár a javaslat első mondataiban az MRK üdvözli az új felsőoktatási törvény tervezetét, pár mondattal később az áll, „a tervezet elsősorban aggályos.” Az MRK szerint a vitairat nélkülözi „a koncepciót megalapozó átfogó felsőoktatási stratégiát.”  A rektorok hangsúlyozzák, hogy a törvénytervezet számos ponton ellentmondásos, a fogalmak és a világos szándékok nincsenek benne tisztázva. Nyilatkozatuk szerint a tervezet korlátozza a felsőoktatás autonómiáját, nem hivatkozik elemzésekre és hatástanulmányokra, nem szabályozza egyértelműen és pontosan az intézmények gazdasági finanszírozását.

Rosszul járhatnak a bukdácsoló hallgatók?

A szervezet szerint a vitairat tág teret nyit az egyetemi autonómia feltétel nélküli beszűkítésére, mely ellentmond az Európai Felsőoktatási Térség alapkoncepciójának, az európai akadémiai gondolkodásnak. „Szervezeti és személyi kérdésekben a tervezet a mainál részletesebb szabályozást ír elő, hatásköröket von el az intézményektől” – áll a nyilatkozatban.

Sok múlik majd a vizsgákon

A rektorok nem támogatják az elméleti és gyakorlati képzés kettéválasztását sem. „A felsőoktatásban természetesen az elméletnek és a gyakorlatnak együttesen kell jelen lennie, komplementer jelleggel” – olvasható a javaslatban. Ehelyett egy olyan intézményi struktúra kialakítását javasolják, amely megkülönbözteti az egyetemeken belül a kutatóegyetemeket, a főiskolákon belül a mesterképzést is nyújtó, egyetemi rangú főiskolákat (university of applied sciences/alkalmazott tudományok egyeteme), valamint a helyi kisebb főiskolákat/szakfőiskolákat. Támogatják viszont a pedagógusképzés kétszakossá és osztatlanná tételét, hozzátéve, hogy leginkább a pedagógusok bérrendezése javíthatja az oktatói munka minőségét.

Az eltiltás nem tartozik az igazán vitatott témák közé, pedig alaposan megnehezíti az egyetemisták és főiskolások dolgát: az oktatási államtitkárság tervei szerint azokat a hallgatókat tiltanák ki az adott intézmény adott képzéséről, akiket tanulmányi eredményeik miatt bocsátanak el. Ezek a diákok nem felvételizhetnének újra ugyanarra a szakra az adott intézményben. Az MRK támogatja a javaslatot, sőt kiterjesztené a tilalmat. „Ne csak ugyanazon intézmény ugyanazon szakára vonatkozzon a tilalom, hanem valamennyi intézmény ugyanazon szakára.” Az eltiltás három-öt évig lenne érvényes.

Az MRK és a HÖOK abban egyetért, hogy további tárgyalásokra van szükség. Nagy Dávid elmondta: fel fogják venni a kapcsolatot a Rektori Konferenciával, és szándékukban áll csatlakozni a javaslataikhoz. A megválasztott elnök arról nem tudott nyilatkozni, hogy újra tárgyalni fognak-e az oktatási államtitkárság vezetőivel.

Schäffer Dániel

eduline
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.