Számos ponton keményen kritizálja az új felsőoktatási törvény tervezetét a Magyar Rektori Konferencia, az intézményvezetők módosításokat és újbóli vitát sürgetnek. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának alelnöke szerint van esély a megegyezésre.
„Számos kérdésben egyetértés van az oktatási államtitkárság és közöttünk, nyitottak voltak a javaslatainkra. Véleményem szerint van mód megoldást találni a vitatott kérdésekre, de egyelőre megegyezés még nem született” – mondta el Nagy Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) alelnöke, egyben megválasztott elnöke.
A HÖOK a vizsgák számának maximálása helyett például
a kredites szabályozást tartaná elfogadhatónak
: a 180 kredites képzésre járó hallgatók közül azoknak szűnhetne meg a hallgatói jogviszonya, akik két félév alatt kevesebb mint harminc kreditet szereznek. Az egyik legvitatottabb kérdésben a hallgatói önkormányzat nem enged: ragaszkodnak a tanulmányi és vizsgaszabályzattal kapcsolatos hallgatói egyetértési joghoz.
Szociálisból kreditalapú ösztöndíj?
Az oktatási államtitkárság tervei szerint a szociális alapon járó ösztöndíjakat csak az kapná meg, aki egy félévben legalább tizenöt kreditet teljesít. Nagy Dávid elfogadhatatlannak tartja ezt a tervet, ez ugyanis már nem szociális alapú ösztöndíj lenne. „Például egy olyan extrém helyzetben, mint amilyen az iszapkatasztrófa, egy hallgató nem feltétlenül tud kreditet szerezni, de a szociális segélyre szüksége van” – fogalmazott az HÖOK alelnöke.
„Világosan el kell dönteni például, hogy a felsőoktatás mennyiben szolgál szociálpolitikai célokat, például a munkanélküliség vagy a hátrányos helyzet kezelése, mennyiben célja az elitképzés és/vagy a tömegképzés. Mi a célja a felsőoktatási intézményeknek: piacilag sikeresnek lenni vagy közszolgálati feladatot teljesíteni?” - ez már a
Magyar Rektori Konferencia (MRK) állásfoglalása
.
Bár a javaslat első mondataiban az MRK üdvözli az új felsőoktatási törvény tervezetét, pár mondattal később az áll, „a tervezet elsősorban aggályos.” Az MRK szerint a vitairat nélkülözi „a koncepciót megalapozó átfogó felsőoktatási stratégiát.” A rektorok hangsúlyozzák, hogy a törvénytervezet számos ponton ellentmondásos, a fogalmak és a világos szándékok nincsenek benne tisztázva. Nyilatkozatuk szerint a tervezet korlátozza a felsőoktatás autonómiáját, nem hivatkozik elemzésekre és hatástanulmányokra, nem szabályozza egyértelműen és pontosan az intézmények gazdasági finanszírozását.
Rosszul járhatnak a bukdácsoló hallgatók?
A szervezet szerint a vitairat tág teret nyit az
feltétel nélküli beszűkítésére, mely ellentmond az Európai Felsőoktatási Térség alapkoncepciójának, az európai akadémiai gondolkodásnak. „Szervezeti és személyi kérdésekben a tervezet a mainál részletesebb szabályozást ír elő, hatásköröket von el az intézményektől” – áll a nyilatkozatban.
A rektorok nem támogatják az elméleti és gyakorlati képzés kettéválasztását sem. „A felsőoktatásban természetesen az elméletnek és a gyakorlatnak együttesen kell jelen lennie, komplementer jelleggel” – olvasható a javaslatban. Ehelyett egy olyan intézményi struktúra kialakítását javasolják, amely megkülönbözteti az egyetemeken belül a kutatóegyetemeket, a főiskolákon belül a mesterképzést is nyújtó, egyetemi rangú főiskolákat (university of applied sciences/alkalmazott tudományok egyeteme), valamint a helyi kisebb főiskolákat/szakfőiskolákat. Támogatják viszont a pedagógusképzés kétszakossá és osztatlanná tételét, hozzátéve, hogy leginkább a pedagógusok bérrendezése javíthatja az oktatói munka minőségét.
Az eltiltás nem tartozik az igazán vitatott témák közé, pedig alaposan megnehezíti az egyetemisták és főiskolások dolgát: az oktatási államtitkárság tervei szerint azokat a hallgatókat tiltanák ki az adott intézmény adott képzéséről, akiket tanulmányi eredményeik miatt bocsátanak el. Ezek a diákok nem felvételizhetnének újra ugyanarra a szakra az adott intézményben. Az MRK támogatja a javaslatot, sőt kiterjesztené a tilalmat. „Ne csak ugyanazon intézmény ugyanazon szakára vonatkozzon a tilalom, hanem valamennyi intézmény ugyanazon szakára.” Az eltiltás három-öt évig lenne érvényes.
Az MRK és a HÖOK abban egyetért, hogy további tárgyalásokra van szükség. Nagy Dávid elmondta: fel fogják venni a kapcsolatot a Rektori Konferenciával, és szándékukban áll csatlakozni a javaslataikhoz. A megválasztott elnök arról nem tudott nyilatkozni, hogy újra tárgyalni fognak-e az oktatási államtitkárság vezetőivel.
Schäffer Dániel
eduline
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
