Felsőoktatási törvény: ragaszkodnak a hallgatók a jelenlegi vizsgarendszerhez

Az új felsőoktatási törvény koncepciójáról egyeztetett az oktatási államtitkárság pénteken a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) delegációjával. Az államtitkárság szerint a legkritikusabbnak tartott változások esetében - vizsgák száma, kreditszűrés, hallgatói képviselet - a kibékíthetetlennek tűnő álláspontok kismértékben közeledtek egymáshoz, de a kérdések továbbra is nyitva maradtak.

  • Eduline

A közlemény szerint a tárgyalást mindkét fél részéről nyitott hozzáállás jellemezte. Megállapodás született a többi között a munkaerő-piaci kapcsolatok ágazati szinten történő figyelembevételről, a koncepcióba foglalt Bolognai-rendszer kereteinek megtartása melletti szabályozásról, a tehetséggondozást és a tanárképzést érintő osztatlan képzés bevezetésének fontosságáról és a felvételi rendszer minőségjavító változásainak fokozatos bevezetéséről. Egyetértés volt a hátrányos helyzetű és a fogyatékkal élő hallgatókat érintő kérdésekben.

Az államtitkárság kiemelte: az új oktatásirányítás partnerként kezeli a hallgatókat, ennek megfelelően felajánlotta, hogy az új felsőoktatási törvény végrehajtását szabályozó rendeletek kidolgozásába bevonja a HÖOK képviselőjét.

A közleményben felidézték, hogy az államtitkárság harmadik alkalommal folytatott egyeztetető tárgyalást a HÖOK delegációjával az új felsőoktatási törvény koncepciójáról. A megbeszélésen részt vett Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár, Dux László felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár, Vancsó Ödön osztályvezető, Grünwald Tamás politikai tanácsadó, míg a HÖOK képviseletében Körösparti Péter, a szervezet elnöke, Nagy Dávid alelnök és Keresztes Péter, a Műegyetemi Egyetemi Hallgató Képviselet elnöke volt jelen.

A HÖOK múlt szombati közgyűlésén elfogadott döntése szerint a hallgatói szervezet

nem a lehetséges vizsgák számát maximálná

(mint arról korábban szó volt), hanem a tanulmányok előrehaladásának minimális sebességét szabná meg. Így azt javasolja, hogy annak a hallgatónak, aki nem tudja adott idő alatt az előírt kreditmennyiség legalább felét teljesíteni, szűnjön meg a hallgatói jogviszonya.  Egy 180 kredites képzés esetén, ideális esetben egy év alatt 60 kreditet kell teljesíteni, aki tehát két félév alatt nem tud 30 kreditet teljesíteni, annak - indítványozza a HÖOK - szűnjön meg a hallgatói jogviszonya, hiszen az egy olyan csekély előrehaladási sebesség, amely nem indokolja, hogy az érintett felsőfokú tanulmányokat folytasson.

A tanulmányi és vizsgaszabályzat tekintetében a szervezet ragaszkodik ahhoz, hogy megmaradjon a hallgatói képviseletek egyetértési joga, az intézményi döntéshozó testületekben, szenátusokban pedig meg kívánják tartani a legalább egynegyedes, legfeljebb egyharmados képviseleti arányt.

MTI

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógiai felelősség része annak felismerése is, ha valaki nem kérdez, mégis segítségre szorul”

Egy dániai SOSU-órán, egy prezentáció közben szembesültem azzal, hogy a kooperáció és a kollaboráció fogalmát mennyire eltérően értelmezhetjük. Pedagógusként régóta foglalkoztat ez a kérdés. Magyarországon tanítottam, tanulásszervezési módszereket alkalmaztam és pedagógusokat is képeztem. A kooperatív tanulás számomra nem egy divatos módszertani címke, amelyet utólag ragasztunk a csoportmunkára, hanem tudatosan felépített pedagógiai rendszer. Vélemény.

„Az adományozás könnyen függőségi viszonyt alakíthat ki” – így segít a szegregátumban élő családoknak az Edison-díjas Bagázs

A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.