Az új felsőoktatási törvény koncepciójáról egyeztetett az oktatási államtitkárság pénteken a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) delegációjával. Az államtitkárság szerint a legkritikusabbnak tartott változások esetében - vizsgák száma, kreditszűrés, hallgatói képviselet - a kibékíthetetlennek tűnő álláspontok kismértékben közeledtek egymáshoz, de a kérdések továbbra is nyitva maradtak.
A közlemény szerint a tárgyalást mindkét fél részéről nyitott hozzáállás jellemezte. Megállapodás született a többi között a munkaerő-piaci kapcsolatok ágazati szinten történő figyelembevételről, a koncepcióba foglalt Bolognai-rendszer kereteinek megtartása melletti szabályozásról, a tehetséggondozást és a tanárképzést érintő osztatlan képzés bevezetésének fontosságáról és a felvételi rendszer minőségjavító változásainak fokozatos bevezetéséről. Egyetértés volt a hátrányos helyzetű és a fogyatékkal élő hallgatókat érintő kérdésekben.
Az államtitkárság kiemelte: az új oktatásirányítás partnerként kezeli a hallgatókat, ennek megfelelően felajánlotta, hogy az új felsőoktatási törvény végrehajtását szabályozó rendeletek kidolgozásába bevonja a HÖOK képviselőjét. A közleményben felidézték, hogy az államtitkárság harmadik alkalommal folytatott egyeztetető tárgyalást a HÖOK delegációjával az új felsőoktatási törvény koncepciójáról. A megbeszélésen részt vett Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár, Dux László felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár, Vancsó Ödön osztályvezető, Grünwald Tamás politikai tanácsadó, míg a HÖOK képviseletében Körösparti Péter, a szervezet elnöke, Nagy Dávid alelnök és Keresztes Péter, a Műegyetemi Egyetemi Hallgató Képviselet elnöke volt jelen. A HÖOK múlt szombati közgyűlésén elfogadott döntése szerint a hallgatói szervezet nem a lehetséges vizsgák számát maximálná (mint arról korábban szó volt), hanem a tanulmányok előrehaladásának minimális sebességét szabná meg. Így azt javasolja, hogy annak a hallgatónak, aki nem tudja adott idő alatt az előírt kreditmennyiség legalább felét teljesíteni, szűnjön meg a hallgatói jogviszonya. Egy 180 kredites képzés esetén, ideális esetben egy év alatt 60 kreditet kell teljesíteni, aki tehát két félév alatt nem tud 30 kreditet teljesíteni, annak - indítványozza a HÖOK - szűnjön meg a hallgatói jogviszonya, hiszen az egy olyan csekély előrehaladási sebesség, amely nem indokolja, hogy az érintett felsőfokú tanulmányokat folytasson. A tanulmányi és vizsgaszabályzat tekintetében a szervezet ragaszkodik ahhoz, hogy megmaradjon a hallgatói képviseletek egyetértési joga, az intézményi döntéshozó testületekben, szenátusokban pedig meg kívánják tartani a legalább egynegyedes, legfeljebb egyharmados képviseleti arányt.MTI
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
