Az új felsőoktatási törvény koncepciójáról egyeztetett az oktatási államtitkárság pénteken a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) delegációjával. Az államtitkárság szerint a legkritikusabbnak tartott változások esetében - vizsgák száma, kreditszűrés, hallgatói képviselet - a kibékíthetetlennek tűnő álláspontok kismértékben közeledtek egymáshoz, de a kérdések továbbra is nyitva maradtak.
A közlemény szerint a tárgyalást mindkét fél részéről nyitott hozzáállás jellemezte. Megállapodás született a többi között a munkaerő-piaci kapcsolatok ágazati szinten történő figyelembevételről, a koncepcióba foglalt Bolognai-rendszer kereteinek megtartása melletti szabályozásról, a tehetséggondozást és a tanárképzést érintő osztatlan képzés bevezetésének fontosságáról és a felvételi rendszer minőségjavító változásainak fokozatos bevezetéséről. Egyetértés volt a hátrányos helyzetű és a fogyatékkal élő hallgatókat érintő kérdésekben.
Az államtitkárság kiemelte: az új oktatásirányítás partnerként kezeli a hallgatókat, ennek megfelelően felajánlotta, hogy az új felsőoktatási törvény végrehajtását szabályozó rendeletek kidolgozásába bevonja a HÖOK képviselőjét. A közleményben felidézték, hogy az államtitkárság harmadik alkalommal folytatott egyeztetető tárgyalást a HÖOK delegációjával az új felsőoktatási törvény koncepciójáról. A megbeszélésen részt vett Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár, Dux László felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár, Vancsó Ödön osztályvezető, Grünwald Tamás politikai tanácsadó, míg a HÖOK képviseletében Körösparti Péter, a szervezet elnöke, Nagy Dávid alelnök és Keresztes Péter, a Műegyetemi Egyetemi Hallgató Képviselet elnöke volt jelen. A HÖOK múlt szombati közgyűlésén elfogadott döntése szerint a hallgatói szervezet nem a lehetséges vizsgák számát maximálná (mint arról korábban szó volt), hanem a tanulmányok előrehaladásának minimális sebességét szabná meg. Így azt javasolja, hogy annak a hallgatónak, aki nem tudja adott idő alatt az előírt kreditmennyiség legalább felét teljesíteni, szűnjön meg a hallgatói jogviszonya. Egy 180 kredites képzés esetén, ideális esetben egy év alatt 60 kreditet kell teljesíteni, aki tehát két félév alatt nem tud 30 kreditet teljesíteni, annak - indítványozza a HÖOK - szűnjön meg a hallgatói jogviszonya, hiszen az egy olyan csekély előrehaladási sebesség, amely nem indokolja, hogy az érintett felsőfokú tanulmányokat folytasson. A tanulmányi és vizsgaszabályzat tekintetében a szervezet ragaszkodik ahhoz, hogy megmaradjon a hallgatói képviseletek egyetértési joga, az intézményi döntéshozó testületekben, szenátusokban pedig meg kívánják tartani a legalább egynegyedes, legfeljebb egyharmados képviseleti arányt.MTI
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
