"Nem jó, hogy korlátlan számban vizsgázhatnak az egyetemisták"

Réthelyi Miklós miniszter szerint nem jó, hogy jelenleg szinte korlátlan számú vizsgát tehetnek le az egyes tantárgyakból a felsőoktatásban részt vevő hallgatók, mindenféle következmény nélkül.

  • Eduline

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetője erről csütörtökön Budapesten, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) felsőoktatási és kutatási konferenciáján beszélt.

 

A miniszter a készülő felsőoktatási törvényhez kapcsolódóan megjegyezte: szerencsére ez a felsőoktatás bizonyos területein ma sem működik, így az orvosi képzésben sem, ahol három sikertelen vizsga után csak a következő tanévben próbálkozhat újra a hallgató.

Körösparti Péter, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke az Eduline-nak korábban úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi rendszer jól működik: van, ahol a vizsgalehetőségek számát határozták meg a felsőoktatási intézmények, máshol adott idő alatt kell megszerezni meghatározott számú kreditet. "Emellett működik az átsorolás is, vagyis a legrosszabbul teljesítő, államilag finanszírozott szakra járó hallgatók alsó tizenöt százalékát átsorolják a költségtérítéses képzésre. helyükre a legjobban teljesítő költségtérítéses hallgatók kerülnek" - mondta.

MTI

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.