Nem tartja jó lépésnek a két emelt szintű érettségi kötelezővé tételét, a vizsgalehetőségek számának csökkentését és a hallgatói jogok korlátozását a Pécsi Tudományegyetem szenátusa, az új felsőoktatási törvény főbb céljaival azonban egyetértenek az egyetemi tanárok.
"A PTE mérsékletet javasol a hallgatói jogok korlátozása és a Bologna-rendszer átalakítása terén, és esélyegyenlőséget szorgalmaz a vidéki és fővárosi felsőoktatási intézmények között" - áll az egyetem sajtóközleményében. Az intézményben konzultáció folyt a november elején nyilvánosságra hozott felsőoktatási koncepcióról. "Az egyes karok, szakmai testületek mellett a PTE polgárai online konzultáció és hallgatói fórum útján is eljuttathatták véleményüket, javaslataikat az egyetem vezetéséhez. Ennek eredménye a szenátus állásfoglalása, melynek célja, hogy az abban foglaltak megjelenjenek az új felsőoktatási törvény normaszövegéről folyó vitában" - írták.
Hangsúlyozták: az egyetem álláspontja szerint a koncepció összességében a minőséget a központba helyező, az állami források takarékos felhasználását célzó elképzelés, amely azonban jelentősen korlátozza a felsőoktatási intézmények autonómiáját, és nélkülözi a koncepció egyes elemeinek kialakításához készített hatástanulmányok ismertetését.
A PTE úgy véli, hogy a tervezetben szorgalmazott oktatási-kutatási-szervezeti autonómiától nem választható el a gazdasági autonómia biztosítása, erről azonban a koncepció nem rendelkezik. "A gazdasági autonómia fontos elemének tartjuk az oktatás és kutatás korrekt finanszírozásán túl, hogy az egyetemek a jelenlegi vagyonkezelő szervezetekből tulajdonnal rendelkező szervezetekké váljanak. A koncepció hiányosságának látjuk, hogy nem fordít elég figyelmet a felsőoktatási intézményekben folyó K+F tevékenységre, valamint azok eredményeinek megfelelő kezelésére, az innovatív kutatási eredmények társadalom számára hasznot hozó felhasználására" - olvasható a közleményben."Hiányos a Bologna-rendszerről szóló fejezet"A szenátus megítélése szerint a koncepció helyesen tartja életben a Bologna-rendszert, és hangsúlyozza a képzések közötti átjárhatóságot, de a Bologna-folyamatra vonatkozó állítások véletlenszerűek és hiányosak. "Alapvetően a Bologna-rendszer javítására kell törekedni, ezért javasoljuk, hogy készüljön átfogó elemzés az európai, valamint a hazai Bologna-folyamatról, amelyet szakmai vita követ" - írták. Hozzátették: a hazai felsőoktatási térség kiegyensúlyozott működtetése szempontjából üdvözlik, hogy "a felsőoktatásban is túlhangsúlyozott fővárosi részarányt az egyetemi és főiskolai felvételi rendszer rugalmassága ellensúlyozza." Javasolják az egyes intézmények hallgatói kvótáinak megállapítását."A tanárképzés minőségének javítását, a pedagógusi életpálya megteremtését, a pedagógusi végzettség presztízsének visszaállítását célzó törekvéseket helyesnek tartjuk, megjegyezzük azonban, hogy a pedagógusképzésre vonatkozó koncepciót mindenképpen a közoktatás koncepciójával együttesen kéne tárgyalni, ezek a tervek szorosan összefüggenek" - közölték.Hibának tartják az emelt szintű érettségi kötelezővé tételétAz egyetem közleményében kitért rá: a koncepció két emelt szintű érettségit ír elő követelményként a felsőoktatási intézményekbe történő felvételhez. A felsőoktatásba való felvételi színvonal emelésével egyetértenek, a két emelt szintű érettségit azonban nem tartják indokoltnak, mert az a hallgatói létszám drasztikus csökkenéséhez vezetne. "Álláspontunk szerint ezzel összefüggésben ismét felmerül annak igénye, hogy a közoktatás minőségének javításával kell megalapozni a minőségi felsőoktatást" - hangsúlyozták.Úgy vélték: a hallgató tanulmányi teljesítményére számos tényező kihat, emiatt elgondolkodtató a vizsgalehetőségek korlátozására és a hallgató elbocsátására vonatkozó rendelkezés. "Bár a vizsgalehetőségek számának korlátozása hatással lehet a hallgatók tanulmányi teljesítményének javulására és ezáltal a minőség megteremtésének egyik eleme és eszköze lehet, javasoljuk a koncepcióban megfogalmazott szigorú szabályozás átgondolását" - írták.Az egyetem szerint a hallgatói képviselet, a hallgatók egyetértési joga a felsőoktatási intézmények életében kiemelt jelentőségű a hallgatókkal kapcsolatos szabályozás területén. A koncepció az eddig egyetértési jogot azonban a tanulmányi és vizsgarend tekintetében véleményezési joggá fokozza le, ez pedig veszélyezteti az érdekképviseleti tevékenység ellátását. "Amennyiben a hallgatói részvételi arány csökkentése mindenképpen indokolt, úgy javasoljuk a 15-25 százalékos arány megállapítását, azzal, hogy a pontos arányt - igazodva a felsőoktatási intézmény méretéhez, működési sajátságaihoz, tradícióihoz - a szervezeti és működési szabályzatában maga határozhassa meg" - olvasható a közleményben.MTI
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
