Nem tartja jó lépésnek a két emelt szintű érettségi kötelezővé tételét, a vizsgalehetőségek számának csökkentését és a hallgatói jogok korlátozását a Pécsi Tudományegyetem szenátusa, az új felsőoktatási törvény főbb céljaival azonban egyetértenek az egyetemi tanárok.
"A PTE mérsékletet javasol a hallgatói jogok korlátozása és a Bologna-rendszer átalakítása terén, és esélyegyenlőséget szorgalmaz a vidéki és fővárosi felsőoktatási intézmények között" - áll az egyetem sajtóközleményében. Az intézményben konzultáció folyt a november elején nyilvánosságra hozott felsőoktatási koncepcióról. "Az egyes karok, szakmai testületek mellett a PTE polgárai online konzultáció és hallgatói fórum útján is eljuttathatták véleményüket, javaslataikat az egyetem vezetéséhez. Ennek eredménye a szenátus állásfoglalása, melynek célja, hogy az abban foglaltak megjelenjenek az új felsőoktatási törvény normaszövegéről folyó vitában" - írták.
Hangsúlyozták: az egyetem álláspontja szerint a koncepció összességében a minőséget a központba helyező, az állami források takarékos felhasználását célzó elképzelés, amely azonban jelentősen korlátozza a felsőoktatási intézmények autonómiáját, és nélkülözi a koncepció egyes elemeinek kialakításához készített hatástanulmányok ismertetését.
A PTE úgy véli, hogy a tervezetben szorgalmazott oktatási-kutatási-szervezeti autonómiától nem választható el a gazdasági autonómia biztosítása, erről azonban a koncepció nem rendelkezik. "A gazdasági autonómia fontos elemének tartjuk az oktatás és kutatás korrekt finanszírozásán túl, hogy az egyetemek a jelenlegi vagyonkezelő szervezetekből tulajdonnal rendelkező szervezetekké váljanak. A koncepció hiányosságának látjuk, hogy nem fordít elég figyelmet a felsőoktatási intézményekben folyó K+F tevékenységre, valamint azok eredményeinek megfelelő kezelésére, az innovatív kutatási eredmények társadalom számára hasznot hozó felhasználására" - olvasható a közleményben."Hiányos a Bologna-rendszerről szóló fejezet"A szenátus megítélése szerint a koncepció helyesen tartja életben a Bologna-rendszert, és hangsúlyozza a képzések közötti átjárhatóságot, de a Bologna-folyamatra vonatkozó állítások véletlenszerűek és hiányosak. "Alapvetően a Bologna-rendszer javítására kell törekedni, ezért javasoljuk, hogy készüljön átfogó elemzés az európai, valamint a hazai Bologna-folyamatról, amelyet szakmai vita követ" - írták. Hozzátették: a hazai felsőoktatási térség kiegyensúlyozott működtetése szempontjából üdvözlik, hogy "a felsőoktatásban is túlhangsúlyozott fővárosi részarányt az egyetemi és főiskolai felvételi rendszer rugalmassága ellensúlyozza." Javasolják az egyes intézmények hallgatói kvótáinak megállapítását."A tanárképzés minőségének javítását, a pedagógusi életpálya megteremtését, a pedagógusi végzettség presztízsének visszaállítását célzó törekvéseket helyesnek tartjuk, megjegyezzük azonban, hogy a pedagógusképzésre vonatkozó koncepciót mindenképpen a közoktatás koncepciójával együttesen kéne tárgyalni, ezek a tervek szorosan összefüggenek" - közölték.Hibának tartják az emelt szintű érettségi kötelezővé tételétAz egyetem közleményében kitért rá: a koncepció két emelt szintű érettségit ír elő követelményként a felsőoktatási intézményekbe történő felvételhez. A felsőoktatásba való felvételi színvonal emelésével egyetértenek, a két emelt szintű érettségit azonban nem tartják indokoltnak, mert az a hallgatói létszám drasztikus csökkenéséhez vezetne. "Álláspontunk szerint ezzel összefüggésben ismét felmerül annak igénye, hogy a közoktatás minőségének javításával kell megalapozni a minőségi felsőoktatást" - hangsúlyozták.Úgy vélték: a hallgató tanulmányi teljesítményére számos tényező kihat, emiatt elgondolkodtató a vizsgalehetőségek korlátozására és a hallgató elbocsátására vonatkozó rendelkezés. "Bár a vizsgalehetőségek számának korlátozása hatással lehet a hallgatók tanulmányi teljesítményének javulására és ezáltal a minőség megteremtésének egyik eleme és eszköze lehet, javasoljuk a koncepcióban megfogalmazott szigorú szabályozás átgondolását" - írták.Az egyetem szerint a hallgatói képviselet, a hallgatók egyetértési joga a felsőoktatási intézmények életében kiemelt jelentőségű a hallgatókkal kapcsolatos szabályozás területén. A koncepció az eddig egyetértési jogot azonban a tanulmányi és vizsgarend tekintetében véleményezési joggá fokozza le, ez pedig veszélyezteti az érdekképviseleti tevékenység ellátását. "Amennyiben a hallgatói részvételi arány csökkentése mindenképpen indokolt, úgy javasoljuk a 15-25 százalékos arány megállapítását, azzal, hogy a pontos arányt - igazodva a felsőoktatási intézmény méretéhez, működési sajátságaihoz, tradícióihoz - a szervezeti és működési szabályzatában maga határozhassa meg" - olvasható a közleményben.MTI
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
