Már szeptembertől nagy változásokra számíthatnak az egyetemisták

Az új felsőoktatási törvényt a tervek szerint már januárban elfogadhatja a kormányülés, s a végső szövegezés után még a nyári szünet előtt elfogadhatja a parlament - mondta szerdán a felsőoktatás változásairól tartott szegedi előadása előtt Dux László, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára az MTI-nek .

  • Eduline
Mint kifejtette: ezt követően egyes elemei már jövő ősztől életbe léphetnek, s a következő költségvetést már ehhez igazítva lehet tervezni. Így 2012 szeptemberétől már teljes körben alkalmazni lehet majd.

Legfontosabb feladatnak a minőség romlásának megállítását nevezte. Erre többféle eszköz van, köztük az érettségi-, illetve felvételi rendszerek ésszerű, korábbi színvonalra való visszaemelése; a megfelelő hallgatói, oktatói létszámmal működő intézmények preferálása. Ez főleg a tudományos, innovatív, kreatív képzésnél fontos. Azt a fajta tömegképzést, amit a fejkvóta alapú finanszírozás elősegített, szeretnék legalább azokon a területeken megfordítani, ahol a leendő kutató-fejlesztő, kreatív értelmiséget nevelik. Az intézmények finanszírozását egyébként nagy mértékben a teljesítményhez kötik majd.

Meg kell változtatni a kétciklusú képzésnek azt az erőszakolt változatát, melyet 2005-2006-ban bevezettek; ezt az érintett szakmák döntésére szeretnék bízni. Ahol úgy érzik, hogy a bolognai rendszer bevált, esetleg kisebb korrekcióval, gyakorlatorientáltabb alapképzéssel tovább folytatható; ahol viszont úgy érzik, hogy jobb volt a korábbi egyciklusú vagy a kétciklusú, de szorosan egymáshoz kapcsolódó alap és mesterképzés, azok lehetőséget kapnak arra, hogy visszatérjenek az általuk hatékonyabbnak ítélt rendszerhez - magyarázta Dux László.

MTI
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.