Már szeptembertől nagy változásokra számíthatnak az egyetemisták

Az új felsőoktatási törvényt a tervek szerint már januárban elfogadhatja a kormányülés, s a végső szövegezés után még a nyári szünet előtt elfogadhatja a parlament - mondta szerdán a felsőoktatás változásairól tartott szegedi előadása előtt Dux László, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára az MTI-nek .

  • Eduline
Mint kifejtette: ezt követően egyes elemei már jövő ősztől életbe léphetnek, s a következő költségvetést már ehhez igazítva lehet tervezni. Így 2012 szeptemberétől már teljes körben alkalmazni lehet majd.

Legfontosabb feladatnak a minőség romlásának megállítását nevezte. Erre többféle eszköz van, köztük az érettségi-, illetve felvételi rendszerek ésszerű, korábbi színvonalra való visszaemelése; a megfelelő hallgatói, oktatói létszámmal működő intézmények preferálása. Ez főleg a tudományos, innovatív, kreatív képzésnél fontos. Azt a fajta tömegképzést, amit a fejkvóta alapú finanszírozás elősegített, szeretnék legalább azokon a területeken megfordítani, ahol a leendő kutató-fejlesztő, kreatív értelmiséget nevelik. Az intézmények finanszírozását egyébként nagy mértékben a teljesítményhez kötik majd.

Meg kell változtatni a kétciklusú képzésnek azt az erőszakolt változatát, melyet 2005-2006-ban bevezettek; ezt az érintett szakmák döntésére szeretnék bízni. Ahol úgy érzik, hogy a bolognai rendszer bevált, esetleg kisebb korrekcióval, gyakorlatorientáltabb alapképzéssel tovább folytatható; ahol viszont úgy érzik, hogy jobb volt a korábbi egyciklusú vagy a kétciklusú, de szorosan egymáshoz kapcsolódó alap és mesterképzés, azok lehetőséget kapnak arra, hogy visszatérjenek az általuk hatékonyabbnak ítélt rendszerhez - magyarázta Dux László.

MTI
Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.