Már szeptembertől nagy változásokra számíthatnak az egyetemisták

Az új felsőoktatási törvényt a tervek szerint már januárban elfogadhatja a kormányülés, s a végső szövegezés után még a nyári szünet előtt elfogadhatja a parlament - mondta szerdán a felsőoktatás változásairól tartott szegedi előadása előtt Dux László, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára az MTI-nek .

  • Eduline
Mint kifejtette: ezt követően egyes elemei már jövő ősztől életbe léphetnek, s a következő költségvetést már ehhez igazítva lehet tervezni. Így 2012 szeptemberétől már teljes körben alkalmazni lehet majd.

Legfontosabb feladatnak a minőség romlásának megállítását nevezte. Erre többféle eszköz van, köztük az érettségi-, illetve felvételi rendszerek ésszerű, korábbi színvonalra való visszaemelése; a megfelelő hallgatói, oktatói létszámmal működő intézmények preferálása. Ez főleg a tudományos, innovatív, kreatív képzésnél fontos. Azt a fajta tömegképzést, amit a fejkvóta alapú finanszírozás elősegített, szeretnék legalább azokon a területeken megfordítani, ahol a leendő kutató-fejlesztő, kreatív értelmiséget nevelik. Az intézmények finanszírozását egyébként nagy mértékben a teljesítményhez kötik majd.

Meg kell változtatni a kétciklusú képzésnek azt az erőszakolt változatát, melyet 2005-2006-ban bevezettek; ezt az érintett szakmák döntésére szeretnék bízni. Ahol úgy érzik, hogy a bolognai rendszer bevált, esetleg kisebb korrekcióval, gyakorlatorientáltabb alapképzéssel tovább folytatható; ahol viszont úgy érzik, hogy jobb volt a korábbi egyciklusú vagy a kétciklusú, de szorosan egymáshoz kapcsolódó alap és mesterképzés, azok lehetőséget kapnak arra, hogy visszatérjenek az általuk hatékonyabbnak ítélt rendszerhez - magyarázta Dux László.

MTI
Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.