Új műszereket vásárolt a szegedi gyógyszerésztudományi kar

Gyógyszerfejlesztéshez kapcsolódó vizsgálatokat tudnak elvégezni azokkal a műszerekkel, melyeket uniós támogatással és az Egis Nyrt. hozzájárulásával vásárolt meg a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kara.

  • Eduline

Az oktatásban és kutatásban egyaránt használható öt műszer mintegy 190 millió forintba került, az összeg 90 százalékát uniós támogatás fedezte, a 20 millió forintnyi önrészt pedig az Egis Nyrt. biztosította - mondta Révész Piroska, az SZTE GYTK gyógyszer-technológiai intézetének vezetője eszközök átadásakor.

A berendezésekkel többek között szilárd gyógyszer-hatóanyagok vizsgálatát tudják elvégezni. Ellenőrizni tudják például, hogy milyen kapcsolat alakul ki a hatóanyag és a gyógyszerek készítése során használt segédanyagok között, a kémiai térképezés során pedig a gyógyszerek hatóanyag-eloszlását derítik föl. Az egyik eszközzel élő állati vagy emberi bőrszövetben tudják vizsgálni, hogy a különböző krémek hatóanyagai bejutnak-e a mélyebb rétegekbe - közölte az oktató.

Egy másik eszköz a gyógyszerek roncsolásmentes vizsgálatára alkalmas, akár a csomagolás megbontása nélkül is ellenőrizni tudják a tabletták összetételét, hatóanyagtartalmát. Az országban egyedülálló porröntgennel pedig többek között azt tanulmányozzák, miként befolyásolja a termékek minőségét a hőmérséklet és a páratartam változása - magyarázata a professzor.

 

MTI

 

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.