Egyetemi hallgatók, akik után kapkodnak a külföldi munkaadók

A tehetségek felismerésével és pályára állításával együtt jár az agyelszívás kockázata, ezért a doktoranduszok között a legjobbaknak biztosítani kell plusz egy évet kutatásaik befejezésére - mondta el a készülő felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban Szendrő Péter, az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) elnöke.

  • Edupress
Mivel a tudományos diákköri (TDK) tevékenység, illetve az OTDK egyik legnagyobb feladata, hogy a felsőoktatás tömegesedése ellenére is jobb helyzetbe hozza a tehetségeket, kiemelten kezelik a fiatalok elvándorlásának, "agyelszívásának" megelőzését - mondta el az Aktív Szemeszternek adott interjúban Szendrő Péter, az OTDT elnöke. Hozzátette: jó megoldásnak tűnik a doktoranduszok számának növelése, mégis inkább a lehetőségeik gyarapítására kell fókuszálni, vagyis olyan infrastruktúrát kell biztosítani számukra, hogy érezzék: itthon élni, alkotni jó és gyümölcsöző.
Edupress

Miután a legjobb eredménnyel végző doktoranduszok kilencven százaléka TDK-s hallgatóként kezdte, fontos támogatni őket: a legjobbaknak biztosítani kell plusz egy évet a kutatásra. Emellett a fiatal tehetségek itthon tartása azzal is elősegíthető, ha a Bologna-folyamat széttöredeztető hatásának feltételei között is jobb helyzetbe kerül, hatékonyabbá válik a mester-tanítvány viszony - emelte ki az OTDT elnöke.

A jövő tavasszal 30. alkalommal megrendezendő OTDK kapcsán Szendrő Péter kitért arra is, hogy a tudományos munkát végző TDK-sokkal szemben sokkal több kiemelkedő tehetség van azonban a főiskolákon és az egyetemeken, ezért elengedhetetlen a közfigyelmet és a felsőoktatás finanszírozását jobban a tehetséggondozás irányba fordítani. A jövőben nagy hangsúlyt akarunk helyezni a tudományterületek "összebarátkoztatására" is. "Vagyis elmozdulunk az igényes interdiszciplinaritás irányába úgy, hogy az ne menjen a tiszta diszciplínák versenyeinek rovására" - jegyezte meg.

Edupress
Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.