Egyetemi hallgatók, akik után kapkodnak a külföldi munkaadók

A tehetségek felismerésével és pályára állításával együtt jár az agyelszívás kockázata, ezért a doktoranduszok között a legjobbaknak biztosítani kell plusz egy évet kutatásaik befejezésére - mondta el a készülő felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban Szendrő Péter, az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) elnöke.

  • Edupress
Mivel a tudományos diákköri (TDK) tevékenység, illetve az OTDK egyik legnagyobb feladata, hogy a felsőoktatás tömegesedése ellenére is jobb helyzetbe hozza a tehetségeket, kiemelten kezelik a fiatalok elvándorlásának, "agyelszívásának" megelőzését - mondta el az Aktív Szemeszternek adott interjúban Szendrő Péter, az OTDT elnöke. Hozzátette: jó megoldásnak tűnik a doktoranduszok számának növelése, mégis inkább a lehetőségeik gyarapítására kell fókuszálni, vagyis olyan infrastruktúrát kell biztosítani számukra, hogy érezzék: itthon élni, alkotni jó és gyümölcsöző.
Edupress

Miután a legjobb eredménnyel végző doktoranduszok kilencven százaléka TDK-s hallgatóként kezdte, fontos támogatni őket: a legjobbaknak biztosítani kell plusz egy évet a kutatásra. Emellett a fiatal tehetségek itthon tartása azzal is elősegíthető, ha a Bologna-folyamat széttöredeztető hatásának feltételei között is jobb helyzetbe kerül, hatékonyabbá válik a mester-tanítvány viszony - emelte ki az OTDT elnöke.

A jövő tavasszal 30. alkalommal megrendezendő OTDK kapcsán Szendrő Péter kitért arra is, hogy a tudományos munkát végző TDK-sokkal szemben sokkal több kiemelkedő tehetség van azonban a főiskolákon és az egyetemeken, ezért elengedhetetlen a közfigyelmet és a felsőoktatás finanszírozását jobban a tehetséggondozás irányba fordítani. A jövőben nagy hangsúlyt akarunk helyezni a tudományterületek "összebarátkoztatására" is. "Vagyis elmozdulunk az igényes interdiszciplinaritás irányába úgy, hogy az ne menjen a tiszta diszciplínák versenyeinek rovására" - jegyezte meg.

Edupress
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.