Radikális lépésekre készülnek a belgrádi egyetemisták: egyik vezetőjük szerint éhségsztrájkba kezdenek, ha az oktatási tárcavezető nem hallgatja meg a felsőoktatás finanszírozására vonatkozó kéréseiket.
A Belgrádi Egyetem nyolc fakultásának hallgatói azt követelik a kormánytól, hogy több államilag finanszírozott helyet biztosítsanak a mesterszakokon, és hogy azok az egyetemisták, akik negyvennyolc vagy ennél több pontot szereztek az előző tanév folyamán, a költségvetés terhén tanulhassanak - írja a Magyar Nemzet.
Nenad Uzelac, az elégedetlen egyetemisták egyik képviselője közölte, hogy a hallgatók ezentúl nem utcák lezárásával vagy a minisztériumok előtti gyülekezéssel adnak hangot elégedetlenségüknek, hanem sokkal radikálisabb lépéseket tesznek majd.
| A nagy-britanniai és írországi hallgatói tüntetésekről, a "diplomaadó" és a magasabb egyetemi tandíjak bevezetéséről itt és itt olvashatsz. |
„Kedden sem sikerült ismertetnünk állásfoglalásunkat az illetékes miniszterekkel, csak az oktatásügyi tárca vezetőjének helyettese, Slobodan Jauković fogadott bennünket. Ezért radikálisabb eszközökkel próbáljuk megoldani problémáinkat. Valószínűleg éhségsztrájkba kezdünk” – részletezte Uzelac. Az egyetemisták képviselője azt is elmondta, hogy a kormánytagok eddig nagyon elutasító módon viszonyultak a hallgatókhoz. Szavai szerint Jauković „határtalanul szemtelen” volt és közölte velük, hogy tanulmányi költségeik fedezését „kérjék Miškovićtól és Obamától”.
Az egyetemisták képviselői múlt héten adták át követelésüket az oktatásügyi minisztériumnak. Eddig kizárólag elutasító válaszokat kaptak. Žarko Obradović oktatásügyi miniszter közölte, hogy a tárcának nincs pénze az egyetemisták követeléseinek fedezésére.
edulineKönnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
