Radikális lépésekre készülnek a belgrádi egyetemisták: egyik vezetőjük szerint éhségsztrájkba kezdenek, ha az oktatási tárcavezető nem hallgatja meg a felsőoktatás finanszírozására vonatkozó kéréseiket.
A Belgrádi Egyetem nyolc fakultásának hallgatói azt követelik a kormánytól, hogy több államilag finanszírozott helyet biztosítsanak a mesterszakokon, és hogy azok az egyetemisták, akik negyvennyolc vagy ennél több pontot szereztek az előző tanév folyamán, a költségvetés terhén tanulhassanak - írja a Magyar Nemzet.
Nenad Uzelac, az elégedetlen egyetemisták egyik képviselője közölte, hogy a hallgatók ezentúl nem utcák lezárásával vagy a minisztériumok előtti gyülekezéssel adnak hangot elégedetlenségüknek, hanem sokkal radikálisabb lépéseket tesznek majd.
| A nagy-britanniai és írországi hallgatói tüntetésekről, a "diplomaadó" és a magasabb egyetemi tandíjak bevezetéséről itt és itt olvashatsz. |
„Kedden sem sikerült ismertetnünk állásfoglalásunkat az illetékes miniszterekkel, csak az oktatásügyi tárca vezetőjének helyettese, Slobodan Jauković fogadott bennünket. Ezért radikálisabb eszközökkel próbáljuk megoldani problémáinkat. Valószínűleg éhségsztrájkba kezdünk” – részletezte Uzelac. Az egyetemisták képviselője azt is elmondta, hogy a kormánytagok eddig nagyon elutasító módon viszonyultak a hallgatókhoz. Szavai szerint Jauković „határtalanul szemtelen” volt és közölte velük, hogy tanulmányi költségeik fedezését „kérjék Miškovićtól és Obamától”.
Az egyetemisták képviselői múlt héten adták át követelésüket az oktatásügyi minisztériumnak. Eddig kizárólag elutasító válaszokat kaptak. Žarko Obradović oktatásügyi miniszter közölte, hogy a tárcának nincs pénze az egyetemisták követeléseinek fedezésére.
edulineA diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
