Egyre népszerűbbek az erdélyi egyetemek

Egyre több magyar diák dönt úgy, hogy erdélyi egyetemen tanul tovább: kedvelt célpont Kolozsvár, Marosvásárhely és Csíkszereda - írja szerdai számában a Magyar Nemzet.

  • Eduline
Az erdélyi állami és magánegyetemek vezetői tárt karokkal fogadják a magyar diákokat - írja a Krónika című kolozsvári napilap közlésére hivatkozva a Magyar Nemzet. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen például száz magyar hallgató tanul jelenleg, míg a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen a hallgatóknak mindössze két százaléka - 40 - magyar diák. Népszerű még a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, a Művészeti Egyetem és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem.
A Babes-Bolyai az egyik legnépszerűbb
Edupress

Magyari Tivadar, a Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) rektorhelyettese a Krónikának úgy nyilatkozott: a BBTE az utóbbi években azért vált vonzóbbá a magyarországi diákok számára, mert a legtöbb szakon kizárólag magyar nyelven folyik az oktatás. Korábban néhány tantárgyat magyar tagozaton is csak románul lehetett tanulni. Magyari elmondta, hogy örül annak, hogy a kilencvenes évek gyakorlatától eltérően az erdélyi magyar diákoknak ma már alig egy-két százaléka tanul Magyarországon.

Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Kolozsváron működő Természettudományi és Művészeti Karának dékánja szerint a magyarországi diákok nem veszik el a helyet az erdélyiek elől, bár a magyarországi felvételizők a tandíjmentes helyre is bejuthatnak. Az egyetem célja, hogy vonzza a kelet-magyarországi diákokat is, a határ menti településekről, ugyanis onnan Kolozsvár gyakran könnyebben és olcsóbban megközelíthető, mint Budapest.

eduline/mti
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna