Már több mint negyvennyolcezer támogatója van a „Tiltakozunk a felsőoktatási törvény egyoldalú módosítása ellen” nevű Facebook-csoportnak. A törvénykoncepció bemutatása után pár nappal egy másik csoportot is létrehoztak a közösségi oldalon – a „Támogatjuk a kormány által kijelölt irányt a felsőoktatásban” nevű kezdeményezéshez eddig hatvanan csatlakoztak.
Kevesebb mint egy hónap alatt harmincegyezerrel nőtt az új felsőoktatási törvény egyes elemei ellen tiltakozók száma a Facebookon: október 25-én tizenhétezer támogatója volt a csoportnak, mára 48 727-ra nőtt a számuk. Az oldalon huszonkét témában indítottak fórumot a szerkesztők – így például a Pécsi Tudományegyetem online egyeztetéséről, a vizsgalehetőségek csökkentéséről és a hallgatói érdekképviseletek szerepéről is olvashatnak és írhatnak a csoport tagjai.
És akik támogatják a felsőoktatás átalakításátIdőközben létrejött az ellencsoport is: egyelőre hatvanan csatlakoztak az új felsőoktatási törvény tervezetének legfőbb irányait támogató Facebook-csoporthoz, amely a vitairat bemutatása után egy héttel, november 11-én hoztak létre a közösségi oldalon. „Több ezer egyetemista tiltakozik a felsőoktatás tervezett átalakítása ellen. Itt az ideje, hogy az ellentábor is hangot adjon véleményének. Nem mondjuk, hogy a „nem hivatalos tervek” minden pontja életképes, de a tervezetből kiolvasható irányzék mégis helyes. A felsőoktatás jelenlegi színvonala és formája ugyanis tűrhetetlen” – áll az oldalon.
A csoport tagjai támogatják a két emelt szintű érettségi kötelezővé tételét, az egyetemi és főiskolai vizsgalehetőségek számának csökkentését, valamint a felsőoktatási intézmények finanszírozásának átalakítását is. „A fejkvótás rendszer eltörlésével végre nem az volna az egyetemek érdeke, hogy minél több hallgatót vegyenek fel és tartsanak bent az adott szakon. Így nyilván kevesebb lenne a diplomát szerző hallgató, de kevesebb nem odavaló emberre költene fölöslegesen az állam az adófizetők pénzéből, valamint a színvonal visszaállásával a diplomák elértéktelenedési folyamata is visszafordulhatna” – írják.
Az egyeztetés „technikai okok miatt” egyelőre szünetel
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium honlapjára viszont hiába kattintanak azok, akik a legilletékesebbeknek szeretnék elmondani véleményüket az új felsőoktatási törvény tervezetéről – a honlap fóruma ugyanis június óta „technikai okok miatt” szünetel, bár a korábbi kérdések és válaszok felett szereplő szövegben azt ígérik a tárca honlapjának szerkesztői, hogy "hamarosan" újraindítják. Addig a [email protected] várják a kritikákat és javaslatokat.
Szabó FruzsinaedulineKönnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
