Kik értenek egyet az új felsőoktatási törvény tervezetével?

Hét civil szervezet közös állásfoglalásban fejezte ki egyetértését az új felsőoktatási törvény tervezetével.

  • Eduline

A Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaság, a Civil Összefogás Fórum, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, a Professzorok Batthyány Köre, és a Rákóczi Szövetség állásfoglalásában kiemelte: létkérdés, hogy a felsőoktatás fejlődjön, mégis egyre hanyatlik.

Mint írták, a

hallgatói tudás egyre gyérebb

, aminek közvetlen oka - a közoktatás hanyatlása mellett - az eltömegesedés, amellyel sem az oktatói létszám, sem a tehetséges hallgatók megfelelő képzése nem tart lépést. Álláspontjuk szerint a hanyatlás gyökere abban van, hogy a felsőoktatást piaci modellben szabályozták, és ez értékválságra, az igénytelenség versenyére és a különböző képességű hallgatók oktatásának téves uniformizálódására vezetett. Ez összemosta az egyetem és a főiskola szerepét.

Kitérnek arra is, hogy részben a sokhelyütt kétes legitimitású

hallgatói képviselet

nyomására a tanulmányi rend fellazult. A minisztérium új törvénytervezete szerintük "a gyökerénél ragadja meg a problémát, de az ellenérdekelt felek támadják, puhítják az elképzelést". A hét civil szervezet szerint a törvénynek azt kell tükröznie, hogy a felsőoktatás nem szolgáltatás, hanem közszolgálat, meg kell különböztetni egymástól a főiskolát, amelynek célja a gyakorlati képzés, és az egyetemet, ahol a kutatás és a magas szintű alkalmazás elsajátíttatása a cél.

Rögzítették, hogy a felvételi követelmények és a

tanulmányi rend szigorításával

hozzá kell járulni a felsőoktatás színvonalának emeléséhez, alsó határt kell szabni a karok méretének, felül kell vizsgálni a szakok számát, és a vezető testületekben a szavazati jogokat a kompetencia alapján kell meghatározni, a hallgatók aránya legfeljebb 15 százalék legyen.

Szigorítani kell szerintük az egyetemi tanári kinevezés feltételeit, intézménytől független, országos habilitációs testületet kell létrehozni, a finanszírozásban csökkenteni kell a képzési normatíva arányát. Felül kell vizsgálni a

bolognai rendszert

, és a tanárképzésben vissza kell állítani az osztatlan képzést. Szorgalmazzák azt is, hogy a kiváló egyetemek kutatási eredményeik alapján részesüljenek kiemelt támogatásban.

"A felsőoktatási törvény fontos próbája lesz annak, hogy a politikai osztály valóban azon értékeket karolja-e fel, amelyek alapján az ország versenyképessé tehető, vagy kisszerű érdekek most is szétmossák az előrelépés útját" - írták.

MTI

 

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.