Kik értenek egyet az új felsőoktatási törvény tervezetével?

Hét civil szervezet közös állásfoglalásban fejezte ki egyetértését az új felsőoktatási törvény tervezetével.

  • Eduline

A Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaság, a Civil Összefogás Fórum, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, a Professzorok Batthyány Köre, és a Rákóczi Szövetség állásfoglalásában kiemelte: létkérdés, hogy a felsőoktatás fejlődjön, mégis egyre hanyatlik.

 

Mint írták, a hallgatói tudás egyre gyérebb, aminek közvetlen oka - a közoktatás hanyatlása mellett - az eltömegesedés, amellyel sem az oktatói létszám, sem a tehetséges hallgatók megfelelő képzése nem tart lépést. Álláspontjuk szerint a hanyatlás gyökere abban van, hogy a felsőoktatást piaci modellben szabályozták, és ez értékválságra, az igénytelenség versenyére és a különböző képességű hallgatók oktatásának téves uniformizálódására vezetett. Ez összemosta az egyetem és a főiskola szerepét.

 

Kitérnek arra is, hogy részben a sokhelyütt kétes legitimitású hallgatói képviselet nyomására a tanulmányi rend fellazult. A minisztérium új törvénytervezete szerintük "a gyökerénél ragadja meg a problémát, de az ellenérdekelt felek támadják, puhítják az elképzelést". A hét civil szervezet szerint a törvénynek azt kell tükröznie, hogy a felsőoktatás nem szolgáltatás, hanem közszolgálat, meg kell különböztetni egymástól a főiskolát, amelynek célja a gyakorlati képzés, és az egyetemet, ahol a kutatás és a magas szintű alkalmazás elsajátíttatása a cél.

 

Rögzítették, hogy a felvételi követelmények és a tanulmányi rend szigorításával hozzá kell járulni a felsőoktatás színvonalának emeléséhez, alsó határt kell szabni a karok méretének, felül kell vizsgálni a szakok számát, és a vezető testületekben a szavazati jogokat a kompetencia alapján kell meghatározni, a hallgatók aránya legfeljebb 15 százalék legyen.

 

Szigorítani kell szerintük az egyetemi tanári kinevezés feltételeit, intézménytől független, országos habilitációs testületet kell létrehozni, a finanszírozásban csökkenteni kell a képzési normatíva arányát. Felül kell vizsgálni a bolognai rendszert, és a tanárképzésben vissza kell állítani az osztatlan képzést. Szorgalmazzák azt is, hogy a kiváló egyetemek kutatási eredményeik alapján részesüljenek kiemelt támogatásban.

 

"A felsőoktatási törvény fontos próbája lesz annak, hogy a politikai osztály valóban azon értékeket karolja-e fel, amelyek alapján az ország versenyképessé tehető, vagy kisszerű érdekek most is szétmossák az előrelépés útját" - írták.

MTI

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.