Kik értenek egyet az új felsőoktatási törvény tervezetével?

Hét civil szervezet közös állásfoglalásban fejezte ki egyetértését az új felsőoktatási törvény tervezetével.

  • Eduline

A Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaság, a Civil Összefogás Fórum, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, a Professzorok Batthyány Köre, és a Rákóczi Szövetség állásfoglalásában kiemelte: létkérdés, hogy a felsőoktatás fejlődjön, mégis egyre hanyatlik.

Mint írták, a

hallgatói tudás egyre gyérebb

, aminek közvetlen oka - a közoktatás hanyatlása mellett - az eltömegesedés, amellyel sem az oktatói létszám, sem a tehetséges hallgatók megfelelő képzése nem tart lépést. Álláspontjuk szerint a hanyatlás gyökere abban van, hogy a felsőoktatást piaci modellben szabályozták, és ez értékválságra, az igénytelenség versenyére és a különböző képességű hallgatók oktatásának téves uniformizálódására vezetett. Ez összemosta az egyetem és a főiskola szerepét.

Kitérnek arra is, hogy részben a sokhelyütt kétes legitimitású

hallgatói képviselet

nyomására a tanulmányi rend fellazult. A minisztérium új törvénytervezete szerintük "a gyökerénél ragadja meg a problémát, de az ellenérdekelt felek támadják, puhítják az elképzelést". A hét civil szervezet szerint a törvénynek azt kell tükröznie, hogy a felsőoktatás nem szolgáltatás, hanem közszolgálat, meg kell különböztetni egymástól a főiskolát, amelynek célja a gyakorlati képzés, és az egyetemet, ahol a kutatás és a magas szintű alkalmazás elsajátíttatása a cél.

Rögzítették, hogy a felvételi követelmények és a

tanulmányi rend szigorításával

hozzá kell járulni a felsőoktatás színvonalának emeléséhez, alsó határt kell szabni a karok méretének, felül kell vizsgálni a szakok számát, és a vezető testületekben a szavazati jogokat a kompetencia alapján kell meghatározni, a hallgatók aránya legfeljebb 15 százalék legyen.

Szigorítani kell szerintük az egyetemi tanári kinevezés feltételeit, intézménytől független, országos habilitációs testületet kell létrehozni, a finanszírozásban csökkenteni kell a képzési normatíva arányát. Felül kell vizsgálni a

bolognai rendszert

, és a tanárképzésben vissza kell állítani az osztatlan képzést. Szorgalmazzák azt is, hogy a kiváló egyetemek kutatási eredményeik alapján részesüljenek kiemelt támogatásban.

"A felsőoktatási törvény fontos próbája lesz annak, hogy a politikai osztály valóban azon értékeket karolja-e fel, amelyek alapján az ország versenyképessé tehető, vagy kisszerű érdekek most is szétmossák az előrelépés útját" - írták.

MTI

 

 

Hozzászólások

Klebelsberg Központ: még a kinevezése előtt visszalépett a veszprémi tankerület élére kiválasztott pályázó

Pár napja észrevettük, hogy ismét álláshirdetés jelent meg a Veszprémi Tankerületi Központ igazgatói posztjára, annak ellenére, hogy november elején már kihirdették, ki lesz az új vezető. A Klebelsberg Központ reagált megkeresésünkre, de a visszalépés körülményei továbbra sem teljesen tisztázottak. Lannert Judit szerint pedig belefér egy ilyen kiválasztási folyamatba, ha valaki végül mégsem vállalja a feladatot.

Átvilágították a Tempus Közalapítványt, milliárdos hűtlen kezelés és költségvetési csalás gyanúja miatt feljelentést tett az oktatási minisztérium

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a vizsgálat során több mint 1,1 milliárd forintnyi közpénz gyanús felhasználását tárta fel a Tempus Közalapítványnál, mely nagyrészt a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetőinek közvetlen utasításaira osztottak szét. Ebben az időszakban Hankó Balázs vezette a minisztériumot, a területért pedig Varga-Bajusz Veronika államtitkár felelt, aki korábban a közalapítvány főigazgatója volt.