Hét civil szervezet közös állásfoglalásban fejezte ki egyetértését az új felsőoktatási törvény tervezetével.
A Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaság, a Civil Összefogás Fórum, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, a Professzorok Batthyány Köre, és a Rákóczi Szövetség állásfoglalásában kiemelte: létkérdés, hogy a felsőoktatás fejlődjön, mégis egyre hanyatlik.
Mint írták, a hallgatói tudás egyre gyérebb, aminek közvetlen oka - a közoktatás hanyatlása mellett - az eltömegesedés, amellyel sem az oktatói létszám, sem a tehetséges hallgatók megfelelő képzése nem tart lépést. Álláspontjuk szerint a hanyatlás gyökere abban van, hogy a felsőoktatást piaci modellben szabályozták, és ez értékválságra, az igénytelenség versenyére és a különböző képességű hallgatók oktatásának téves uniformizálódására vezetett. Ez összemosta az egyetem és a főiskola szerepét. Kitérnek arra is, hogy részben a sokhelyütt kétes legitimitású hallgatói képviselet nyomására a tanulmányi rend fellazult. A minisztérium új törvénytervezete szerintük "a gyökerénél ragadja meg a problémát, de az ellenérdekelt felek támadják, puhítják az elképzelést". A hét civil szervezet szerint a törvénynek azt kell tükröznie, hogy a felsőoktatás nem szolgáltatás, hanem közszolgálat, meg kell különböztetni egymástól a főiskolát, amelynek célja a gyakorlati képzés, és az egyetemet, ahol a kutatás és a magas szintű alkalmazás elsajátíttatása a cél. Rögzítették, hogy a felvételi követelmények és a tanulmányi rend szigorításával hozzá kell járulni a felsőoktatás színvonalának emeléséhez, alsó határt kell szabni a karok méretének, felül kell vizsgálni a szakok számát, és a vezető testületekben a szavazati jogokat a kompetencia alapján kell meghatározni, a hallgatók aránya legfeljebb 15 százalék legyen. Szigorítani kell szerintük az egyetemi tanári kinevezés feltételeit, intézménytől független, országos habilitációs testületet kell létrehozni, a finanszírozásban csökkenteni kell a képzési normatíva arányát. Felül kell vizsgálni a bolognai rendszert, és a tanárképzésben vissza kell állítani az osztatlan képzést. Szorgalmazzák azt is, hogy a kiváló egyetemek kutatási eredményeik alapján részesüljenek kiemelt támogatásban. "A felsőoktatási törvény fontos próbája lesz annak, hogy a politikai osztály valóban azon értékeket karolja-e fel, amelyek alapján az ország versenyképessé tehető, vagy kisszerű érdekek most is szétmossák az előrelépés útját" - írták.MTI
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
