Hétfőig lehet jelentkezni a keresztféléves képzésekre

Hétfőig lehet jelentkezni a 2011. évi keresztféléves felsőoktatási felvételi eljárásra, a diákok több mint 1100 féle képzésből választhatnak 94 intézményben.

  • Eduline

A képzések zöme mesterképzés, a lehetőség nemcsak a korábban felsőfokú végzettséget szerzők számára állnak nyitva, hanem azok is jelentkezhetnek, akik 2011. januárban végeznek valamely alapképzési szakon és tanulmányaikat azonnal folytatni szeretnék.

 

Felvételi kérelem kétféleképpen nyújtható be: hagyományos úton, felsőoktatási felvételi jelentkezési lapon vagy elektronikusan, a felsőoktatási felvételi eljárás hivatalos honlapjáról, a www.felvi.hu weblapról elérhető e-felvételi keretében.

 

Az elektronikusan jelentkezőknek 2010. november 15-én éjfélig van lehetőségük arra, hogy a szükséges jelentkezési adatokat rögzítsék, majd legkésőbb 2010. november 23-ig hitelesíteniük kell jelentkezésüket. Ezt az említett honlapról kinyomtatható hitelesítő adatlap aláírásával és az Oktatási Hivatal, 1443 Budapest, Pf. 220 címre történő visszaküldésével vagy elektronikusan, az Ügyfélkapun keresztül lehet megtenni. (Az Ügyfélkapu használatához egyszeri, okmányirodában tett regisztráció szükséges.)

Már csak hétfőig lehet gondolkodni a sorrenden
Stiller Ákos

A szakemberek szerint a kérelem benyújtásakor érdemes alaposan mérlegelni, hogy a megjelölni kívánt képzések, felsőoktatási intézmények közül melyik helyre szeretne leginkább bekerülni a jelentkező, és ez alapján állítani fel a végleges jelentkezési sorrendet. Ugyan a jelentkezők a 2011. évi keresztféléves felsőoktatási felvételi eljárás során is tetszőleges számú képzést megjelölhetnek, besorolást és felvételt csak egy képzésre nyerhetnek.

 

A jelentkezési sorrend felállításában segíthet a Felvi.hu honlapon elérhető pontszámító kalkulátor, amellyel másodpercek alatt bárki kiszámíthatja, melyik intézménybe van esélye bekerülni.

 MTI

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.