A felsőoktatást szabályozó kerettörvény-tervezet, s a koncepciók szintjén vázolt javaslatok nem állítanak teljesíthetetlen feladatokat a Kaposvári Egyetem elé - írta pénteki számában a Somogyi Hírlap.
Szávai Ferenc, a Kaposvári Egyetem rektora mondta ezt a megyei napilapnak, emlékeztetve arra, hogy Hoffmann Rózsa oktatásügyi államtitkár korábban, az egyetemen tett látogatásán szintén ez a vélemény alakult ki.
Az egyetem új vezetése még a felsőoktatási törvény tervezetének megjelenése előtt olyan változtatásokba kezdett, amelyek a magasabb szintű és jobb minőségű oktatást, a minősített oktatók arányának növelése célozzák - mondta a rektor, aki arról számolt be, hogy a tervezet oktatói létszámát illetően a Kaposvári Egyetem már most is abban a helyzetben van, hogy a minimális elvárásokon messze felüli állománnyal tud és kíván a jövőben is dolgozni.
Szávai Ferenc tájékoztatása szerint a teljes állásban foglalkoztatott, minősített oktatók aránya az állattenyésztési karon országosan is kiemelkedő, 90 százalék feletti, csakúgy, mint a gazdaságtudományi karon, ahol csaknem 70 százalékos ez az arány. A pedagógiai és a művészeti karon pedig 50 százalék körüli.
Az állami felsőoktatási intézményekben dolgozó csaknem 14 ezer főállású oktatóból alig több mint felének van tudományos minősítése - olvasható a cikkben, amely idézi a kerettörvény tervezetének vitaanyagában elvárásként szerepelő adatokat, miszerint az egyetemeken minimálisan 40, a főiskolákon 35 főállású oktatót kellene alkalmazni, és előbbiek két-, utóbbiak egyharmadának tudományos minősítéssel kell rendelkeznie.MTI
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
