Van, aki nem aggódik az új felsőoktatási törvény miatt

A felsőoktatást szabályozó kerettörvény-tervezet, s a koncepciók szintjén vázolt javaslatok nem állítanak teljesíthetetlen feladatokat a Kaposvári Egyetem elé - írta pénteki számában a Somogyi Hírlap.

  • Eduline

Szávai Ferenc, a Kaposvári Egyetem rektora mondta ezt a megyei napilapnak, emlékeztetve arra, hogy Hoffmann Rózsa oktatásügyi államtitkár korábban, az egyetemen tett látogatásán szintén ez a vélemény alakult ki.

 

Az egyetem új vezetése még a felsőoktatási törvény tervezetének megjelenése előtt olyan változtatásokba kezdett, amelyek a magasabb szintű és jobb minőségű oktatást, a minősített oktatók arányának növelése célozzák - mondta a rektor, aki arról számolt be, hogy a tervezet oktatói létszámát illetően a Kaposvári Egyetem már most is abban a helyzetben van, hogy a minimális elvárásokon messze felüli állománnyal tud és kíván a jövőben is dolgozni.

Kaposvári Egyetem - ők nem aggódnak az új szabályozás miatt

Szávai Ferenc tájékoztatása szerint a teljes állásban foglalkoztatott, minősített oktatók aránya az állattenyésztési karon országosan is kiemelkedő, 90 százalék feletti, csakúgy, mint a gazdaságtudományi karon, ahol csaknem 70 százalékos ez az arány. A pedagógiai és a művészeti karon pedig 50 százalék körüli.

 

Az állami felsőoktatási intézményekben dolgozó csaknem 14 ezer főállású oktatóból alig több mint felének van tudományos minősítése - olvasható a cikkben, amely idézi a kerettörvény tervezetének vitaanyagában elvárásként szerepelő adatokat, miszerint az egyetemeken minimálisan 40, a főiskolákon 35 főállású oktatót kellene alkalmazni, és előbbiek két-, utóbbiak egyharmadának tudományos minősítéssel kell rendelkeznie.

MTI

 

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.