Megéri 15 millió forintot fizetni egy diplomáért?

Több tízezres, időnként erőszakba torkolló tüntetés volt szerda délután Londonban a kormányzó Konzervatív Párt központjának is otthont adó belvárosi irodakomplexum előtt az állami egyetemek által kiszabható tandíj felső határának meredek emelése ellen. Érvek és ellenérvek – mennyit kell majd fizetnie a brit hallgatóknak?

  • Eduline
A súlyos államháztartási hiány leszorítására meghirdetett program részeként a konzervatív-liberális brit kormánykoalíció az állami felsőoktatás támogatását is jelentősen lefaragja, és lehetővé akarja tenni, hogy az angliai egyetemek a jelenlegi 3290 fontról (egymillió forintról) kilencezer fontra (2,9 millió forintra) emeljék az éves tandíj felső határát.

A tandíjakat nem a tanulmányok ideje alatt kell kifizetni, hanem csak akkor, ha a végzett diplomásoknak már állásuk van, és éves jövedelmük eléri a brit alkalmazotti átlagfizetésnek megfelelő 21 ezer fontot (6,7 millió forint). Ebben az esetben is csak havi fizetésük legfeljebb 9 százalékát lehetne levonni tandíjtörlesztés gyanánt.

A brit országos diákszövetség (NUS) szerint azonban a felső tandíjhatár emelésének lehetőségével szinte bizonyosan élnek is majd az egyetemek, és ennek eredménye az lesz, hogy a diplomások több tízezer font adósságteherrel kezdik pályafutásukat.

David Willetts felsőoktatási államtitkár szerint mindazonáltal az egyetemek a legmagasabb, kilencezer fontos évenkénti tandíjat csak "egészen kivételes indokokkal" szabhatnák ki, sőt már hatezer font felett megállapított tandíjak esetében is külön ösztöndíjprogramokat kell meghirdetniük.

A jelenlegi, évi háromezer fontot meghaladó felső tandíjhatárt az igazságosabb teherelosztás jegyében kidolgozott, 2006-ban életbe léptetett brit felsőoktatási tandíjreform keretében állapították meg. Az állami egyetemek korábban sem voltak ingyenesek, de a reform előtt évente legfeljebb 1100 fontot kérhettek költség-hozzájárulás formájában a hallgatóktól.

Tiltakozások a brit fővárosban

A szerdai tiltakozó megmozduláson becslések szerint 30 ezren gyűltek össze a Millbank Tower - a Konzervatív Párt adminisztratív központjaként is szolgáló, 120 méter magas irodaház - előtt.

A tüntetők betörték a Temze partján, a parlament épületegyüttesétől nem messze emelkedő felhőkarcoló néhány üvegajtaját, és többen behatoltak az előcsarnokba, sőt egy csoport az egyik melléképület tetejére is feljutott. A demonstráció részvevői emellett az irodaház előtt felsorakozott rendőrsorfalat is megdobálták.

Aaron Porter, a diákszövetség elnöke szerda délutáni közleményében ugyanakkor elítélte az erőszakos megnyilvánulásokat, és közölte: azokért nem a tüntető diákok, hanem "a soraikba beférkőzött bajkeverők" a felelősek.

MTI/eduline
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.