Százezerrel csökkenhet az egyetemi hallgatók száma Hiller szerint

A felsőoktatási törvény tervezetének visszavonására szólította fel az oktatási kormányzatot Hiller István volt oktatási tárcavezető.

  • Eduline
A képviselő szerint a kereszténydemokrata oktatáspolitika ezen kísérlete téves, a felsőoktatásnak nincs hasznára és határozottan káros Magyarország számára. A koncepcióból kiolvasható legfőbb mondanivaló szerinte úgy összegezhető: kevesebb hallgató legyen a felsőoktatásban, 5-7 év alatt 100 ezerrel csökkenjen a hallgatóság létszáma.

 

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár válaszában rámutatott: "nem néhány politikus dugta össze a fejét", hanem a legilletékesebbeket, a magyar professzori kar javát hívták össze az előkészítés során. Leszögezte, nincs létszámcsökkentésre vonatkozó utalás a koncepcióban, egy konkrét adat van az anyagban, az, hogy az államilag finanszírozott férőhelyek számát a mindenkori érettségiző létszám 45 százalékában határozzák meg, plusz-mínusz 5 százalék eltéréssel.

 

A felsőoktatási intézmények mellett működő gazdasági tanácsokra - amelyeket Hiller István ismertetése szerint "kádertemetőként" szolgáló testületeknek nevez az egyik, a kormány számára készült, az interneten hozzáférhető előterjesztés - nincs szükség az államtitkár szerint. Azt mondta, azok az államnak százmillió forintjába kerültek, ugyanakkor tényleges hasznot nem hajtottak, nincs rájuk szükség, bár - mint fogalmazott - "működhetnek, önkéntes alapon, társadalmi alapon".

MTI
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.