Százezerrel csökkenhet az egyetemi hallgatók száma Hiller szerint

A felsőoktatási törvény tervezetének visszavonására szólította fel az oktatási kormányzatot Hiller István volt oktatási tárcavezető.

  • Eduline
A képviselő szerint a kereszténydemokrata oktatáspolitika ezen kísérlete téves, a felsőoktatásnak nincs hasznára és határozottan káros Magyarország számára. A koncepcióból kiolvasható legfőbb mondanivaló szerinte úgy összegezhető: kevesebb hallgató legyen a felsőoktatásban, 5-7 év alatt 100 ezerrel csökkenjen a hallgatóság létszáma.

 

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár válaszában rámutatott: "nem néhány politikus dugta össze a fejét", hanem a legilletékesebbeket, a magyar professzori kar javát hívták össze az előkészítés során. Leszögezte, nincs létszámcsökkentésre vonatkozó utalás a koncepcióban, egy konkrét adat van az anyagban, az, hogy az államilag finanszírozott férőhelyek számát a mindenkori érettségiző létszám 45 százalékában határozzák meg, plusz-mínusz 5 százalék eltéréssel.

 

A felsőoktatási intézmények mellett működő gazdasági tanácsokra - amelyeket Hiller István ismertetése szerint "kádertemetőként" szolgáló testületeknek nevez az egyik, a kormány számára készült, az interneten hozzáférhető előterjesztés - nincs szükség az államtitkár szerint. Azt mondta, azok az államnak százmillió forintjába kerültek, ugyanakkor tényleges hasznot nem hajtottak, nincs rájuk szükség, bár - mint fogalmazott - "működhetnek, önkéntes alapon, társadalmi alapon".

MTI
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.