A legfontosabb tudnivalók a keresztféléves képzésekről

Idén is közel száz egyetemi és főiskolai kar kínál keresztféléves képzéseket: a jelentkezési határidő 2010. november 15.

  • Eduline

A 2011. évi keresztféléves felsőoktatási felvételi eljárás során 94 felsőoktatási intézmény és kar összesen 1118 képzést hirdetett meg. A jelentkezési határidő 2010. november 15.

A meghirdetett képzések túlnyomó részét a már felsőfokú végzettségűeknek szóló mesterképzések alkotják, amelyek nemcsak a korábban végzettséget szerzők számára állnak nyitva, hanem azok is jelentkezhetnek, akik 2011. januárban végeznek valamely alapképzési szakon és tanulmányaikat azonnal folytatni akarják.

Alapképzésben a 2011. évi keresztféléves felsőoktatási felvételi eljárás során csak költségtérítéses képzésekre lehet jelentkezni. A felsőfokú végzettséggel még nem rendelkezők 82 (plusz négy hitéleti) költségtérítéses alapképzési szak közül, valamint 228 felsőfokú szakképzés közül választhatnak.

A 2011. évi keresztféléves felsőoktatási felvételi eljárásban jelentkezők is korlátlan számú képzést jelölhetnek meg, amelyeket jelentkezéskor rangsorolniuk kell. A felvételi kérelem az előző éveknek megfelelő módon, kétféleképpen nyújtható be: hagyományos úton, felsőoktatási felvételi jelentkezési lapon vagy az e-felvételi szolgáltatás felületén keresztül. A 2011. évi keresztféléves felsőoktatási felvételi jelentkezési lap ingyenesen beszerezhető az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Ügyfélszolgálatán, az Oktatási Hivatal Regionális Igazgatóságain, valamint a képzéseket meghirdető egyes felsőoktatási intézményekben.

A 2011. évi keresztféléves felsőoktatási felvételi eljárás alapdíja változatlanul 9000 forint, amely három jelentkezés díját foglalja magában. Ennél több jelentkezés esetén jelentkezésenként 2000 Ft kiegészítő díjat kell fizetni. A felsőoktatási intézmények saját szabályzatuk alapján kérhetnek az egészségügyi és pályaalkalmassági, valamint a gyakorlati vizsgákért, illetve a mesterképzésekre jelentkezőktől intézményi eljárási díjat is (maximum 4000 forintot).

Az Oktatási Hivatal és a felsőoktatási intézmények 2011. január közepén döntenek a jelentkezői kérelmekről, ekkor hozzák meg az ún. besorolási döntést és a felvételi döntést. A megállapított ponthatárok először a felsőoktatási felvételi eljárás hivatalos honlapján, a www.felvi.hu weblapon jelennek meg.

A meghirdetéseket és a tudnivalókat részletesen a Felsőoktatási felvételi tájékoztató - 2011. februárban induló képzések című kiadvány tartalmazza, amely idén is felsőoktatási felvételi jelentkezési lap melléklettel jelenik meg.

Felvi/eduline

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.