A legnépszerűbb szakok a felsőoktatásban

Belügyi gazdaság – feketegazdaság elleni küzdelem elnevezésű szakot is indít jövő februárban a Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdasági Továbbképző Intézete. A Rigó utcai részlegben először toboroznak jelentkezőket jövőbeni egészségbiztosítási szakértőnek és érdekérvényesítő specialistának is, amellett hogy az idén is meghirdettek olyan, hagyományosan telt házzal induló szakokat, mint például a pénzügyi, a marketing, a vezetésszervezés vagy a nemzetközi kapcsolatok. Felszámolót is a Corvinus berkeiben képeztek először, aztán a felszámolással foglalkozó intézményeknél a közelmúltban előírták a szakirányú végzettséget, így azóta végképp nincs hiány jelentkezőből. „Most kell eltalálnunk, milyen szakembereket képezzünk, hogy pár év múlva megfeleljen a végzettségük az aktuális munkaerő-piaci keresletnek” – indokolta a kínálatbővítést a HVG-nek Gáspár Péter Pál, a Corvinus továbbképzési igazgatója.

Szakértők szerint egyre inkább szükség van a diplomásoknak szóló ilyenfajta speciális képzésekre, mert egy-egy feladatkör ellátása mind tágabb ismeretkört igényel. A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán (BKF) a továbbképzések szervezői időnként találkoznak azért olyan hallgatókkal is, akik szinte hobbiból szeretnének tanulni, és szerencsés esetben erre idejük és pénzük is van. A marketinggel, reklámmal és médiával foglalkozó szakokon pedig nem ritka, hogy a kapcsolatépítés érdekében is beiratkoznak a szakemberek. Részben ezen okból népszerű a BKF-en például az arts- & businessmenedzseri vagy a televíziós újságírói-szerkesztői képzés, ahol a gyakorlati oktatást olyan helyszíneken végzik, mint például a Művészetek Palotája, az MTV stúdiói, a Szépművészeti Múzeum vagy az A38 hajó.

Belügyi gazdasági szakértőket, felszámolókat és érdekérvényesítő specialistákat is képeznek a Corvinuson

Éppen a gyakorlatorientáltság az egyik előnyük a szakirányú továbbképzéseknek a master szintű oktatással szemben – hívják fel a figyelmet a szakemberek. Igaz, a hallgatók itt nem számíthatnak állami támogatásra, márpedig a népszerűbb szakok szemeszterenként 300–400 ezer forintba is belekerülnek. „A kulturálismenedzser-képzésünk a legolcsóbb, félévenként 150 ezer forint, hiszen ezen a területen alacsonyabbak a fizetések” – jelzett egy árazási szempontot a HVG-nek Szaniszló Gábor, a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának (MÜTF) felnőttképzési igazgatója. A legdrágábbnak számító Corvinus képzései átlagosan 250–300 ezer forintba kerülnek szemeszterenként, ami Gáspár Péter Pál szerint nemzetközi összehasonlításban baráti összeg a hallgatók fizetéséhez képest. Sok területről pedig, az általános tendenciával ellentétesen, nem vonulnak ki a cégek a finanszírozásból – a BKF-en például a protokoll-szaktanácsadó szakirány stabil bázisa évek óta az egyik minisztérium, míg az EU-projektmenedzseri képzésen a tandíjak önkormányzati finanszírozása a jellemző. Eközben érdeklődés hiányában évek óta nem tudja elindítani haditudósító-képzését az iskola.

Egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a különféle digitális eszköztárakat használó, online marketingre fókuszáló szakirányok iránt. A MÜTF online marketing címszó alatt például többek között arculattervezéssel, médiadizájnnal kapcsolatos ismereteket oktat a tudásukat kiegészíteni, felfrissíteni kívánó diplomásoknak. „Általános tapasztalatunk, hogy azt szeretnék megtanulni a hozzánk beiratkozók, hogyan szerezhet a cég új ügyfeleket” – foglalta össze a továbbképzésekre is kiható üzleti trendet a HVG-nek Szaniszló Gábor. Mint mondta, a jelenlegi oktatási struktúrában inkább a két féléves képzések a keresettek. „Az online marketing szakot például azért is szeretik a hallgatók, mert olyan technikákat sajátíthatnak el, amelyeket akár másnap kipróbálhatnak a cégüknél, és azonnal intenzívebbé válhat az ügyfélszerzés” – utalt a képzések gyakorlatiasságára. Az utóbbi években a 150–210 ezer forintos szemeszterenkénti tandíjakkal operáló intézmény egyik legnépszerűbb szakává vált a piackutató-képzés, idén pedig CRM-menedzser – ügyfélkapcsolati vezető szakot szerettek volna indítani, ám az újdonságszámba menő oktatási lehetőség egyelőre nem túl kapós.

Az első diplomát már megszerezték - most jöhet a második

Reneszánszát éli Magyarországon a coach – azaz vállalatvezetők mellett működő, amolyan személyes „üzleti edző” – szakma is, mégis viszonylag nehezen jött össze a képzés elindításához elegendő hallgató idén ősszel a BKF-en. A toborzás nehézségeihez az is hozzájárul, hogy a divatos foglalkozásokat szinte úton-útfélen oktatják Budapesten. Kevesen tudják azonban, hogy diplomával szerezhető, államilag akkreditált oklevelet csak a felsőoktatási intézmények posztgraduális szakirányú továbbképzései adnak, a különféle cégek legfeljebb felnőttképzési intézményként regisztrálhatják magukat, és ennek megfelelően regisztrációs lajstromszámot tüntethetnek fel a hirdetéseikben. Az egyetem és a főiskola szavakat, illetve más, felsőoktatásra utaló kifejezéseket ma bármilyen vállalkozás viselhet.

Kivételek azért akadnak. A szintén népszerű továbbképzési területté vált informatikában nem feltétlenül a diplomaszerzés a fő cél, már csak azért sem, mert a munkáltatók is elsősorban a hozzáértést, nem pedig a papírt nézik. Nem csoda, hogy idén is óriási volt a túljelentkezés például a Kürt Akadémia etikus hackereket képző, évi 20 főben limitált, két féléves, szemeszterenként 825 ezer forintba kerülő tanfolyamára. „Általában végzett informatikusok iratkoznak be a képzésünkre, ám előfordulnak gazdasági szakemberek vagy a számítástechnikával virtuóz módon bánó érettségizett fiatalok is” – jelezte a HVG-nek az oktatás iránti igényt Frankó-Csuba Dea, a Kürt Zrt. marketingigazgatója, hozzátéve, hogy a felvételizőktől a szakmai tudás bizonyítása mellett erkölcsi bizonyítványt is várnak. A képzés során ugyanis minden létező hackermódszert megtanulnak a hallgatók. „Nagyon komoly jogi háttere van ennek a szakmának, jogszabályi kötelmekkel, büntetőjogi felelősséggel” – mondta Frankó-Csuba Dea, hozzátéve, olyan ez, mint a lakatos munkája: bármilyen zárat fel tud törni, de foglalkozásszerűen csak megbízásra teszi ezt.

Láthatóan a hr-esek is egyre inkább tisztában vannak a különböző intézmények vagy cégek képzéseinek értékével. A coach példájánál maradva: bár tucatszám indul ilyen oktatás a legkülönbözőbb cégeknél és intézményeknél, a BKF három féléves, összesen 900 ezer forintba kerülő, amolyan vezetéstudományi személyi edzői képzése mellett csak a Budapesti Gazdasági Főiskola harmadekkora összegből elvégezhető, két féléves szakán lehet állami oklevelet szerezni. Márpedig ezt a munkahelyek jelentős részén – de legfőképpen a közszférában – ma is fontos feltételként kezelik alkalmazáskor. Ha viszont „papír” helyett egy cégnél azt preferálják, hogy a coach elméleti beszélgetésekkel segítse a vállalatvezetőt, előnyben részesíthetik a saját coach képzését deklaráltan elméletinek hirdető Kürt Akadémia Mérő László könyveiből oktatott végzettjeit. Míg ha egy cégvezető önismereti támogatást vár a coachtól, jobb, ha a dr. Bodó-Tréning és Tanácsadó Kft. tanfolyamán – csaknem 800 ezer forintos összköltséggel – kitanult edzőt választ. Állami oklevelet nem ad, de a csúcsot a KPMG-BME Akadémia 1,5 millió forintos, 150 órás coachképzése jelenti. Ráadásul az e szakot látogatók többsége állítólag nem is tervezi, hogy a szakmában helyezkedik el, inkább csak kapcsolatépítés céljából végzi el a kurzust.

G. TÓTH ILDA

HVG