Ember- és erkölcsközpontú nevelés, csökkenő államilag finanszírozott keretszámok a legnépszerűbb szakokon, limitált vizsgalehetőségek. Néhány kiszivárgott elem az új felsőoktatási törvényből, ami körül viszont még nagyon sok a bizonytalanság. A múlt héten lezajlott VII. Országos Oktatási Konferencián a jövőbeni hangsúlyokat és a változásokat elemezte Antal János, a Vállalkozási Főiskola főigazgatója és Vass László, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola rektora.
Az új vagy módosított felsőoktatási törvény egyelőre még nem nyilvános, a törvény koncepcióját várhatóan november 3-án fogja közzétenni honlapján a minisztérium. Annyi mindenesetre biztosnak látszik, hogy a piaci alapú felsőoktatás az új, -vagy átalakított- törvényben más megfogalmazást nyer. Az új tervezet szakítani kíván a piac és értéksemleges értékrenddel, és kimondja: a felsőoktatás közszolgáltatás kell, hogy legyen nem pedig piaci alapú szolgáltatás. Azonban vélhetően lehetővé fogja tenni azt, hogy az intézményeken belül eleget tegyenek a piaci kritériumoknak – hangzott Antal János előadásában az egyelőre titokzatos megfogalmazás.
Csökkenő keretszámok
Nem teljesen ismeretlen, mégis új elemként kerül be a felsőoktatás meghatározásába a „közjó” fogalma. Az új törvény a felsőoktatást nem számszerinti finanszírozási rendszerben képzeli el, hanem az új meghatározás szerint, a felsőoktatási intézményeknek a közjó szolgálatában kell állniuk. Vass László elmondta: úgy látja, hogy kisebb versengés alakult ki az intézmények között a „közjó kisajátítása” érdekében, mivel úgy vélik, hogy így könnyebben hozzáférnek a finanszírozási rendszerekhez.
Jelentős változás lesz – és ezt a kormány már jóvá is hagyta – hogy az államilag finanszírozott hallgatói keretszámot 10 százalékkal csökkenti két népszerű területen: az informatikai és a közgazdasági képzésekben, növeli viszont a műszaki és a természettudományos területeken.
A Vállalkozási Főiskola főigazgatója szerint az új törvény olyan lesz, mint az 1993-as kerettörvény, ami lefekteti a főbb vonalakat, ám a részletek kidolgozását meghagyja az intézményeknek. Az előadó szerint a felsőoktatásban egy második integrációra lenne szükség. Mint elmondta: a 69 felsőoktatási intézményből számos folytat székhelyen kívüli képzéseket, amit meg kellene szüntetni, és e helyett régiók szerint hét-nyolc tudásközpontot létrehozni.
A régiós alapú tudásközpontok létrehozása mindkét előadásban központi szerepet kapott. A budapesti felsőoktatás túlterhelt, mivel a munkaerő piaci elhelyezkedés miatt a diákok a fővárosba jönnek tanulni. A régióközpontoknak saját erősségeket kellene fejleszteni, - vagyis olyan képzéseket kialakítani, amit csak ott lehet tanulni és melyekben e központok járnának az élen - ezzel odacsábítani – ott tartani a fiatalokat – fejtegette Vass László. A rektor a hajdani egyetemi matematika - oktatást hozta fel példának: anno ha valaki színvonalas képzésben akart részesülni ezen a téren, akkor Szeged, vagy Budapest között választhatott.
Erkölcs központú nevelés
Néhány elem a várható módosulásokból: a magániskolák csak akkor kapnak a jövőben támogatást, ha közfeladatot látnak el, a docenseket vélhetően a miniszter fogja a jövőben kinevezni, és elképzelhető, hogy a hallgatók egy tantárgyat csak kétszer vehetnek fel, és ugyan ennyiszer vizsgázhatnak belőle. Az új törvény kialakításakor szóba került az is, hogy az állam határozná meg azt, hogy hová kapjon felvételt a diák, vagyis a felvételt nyert hallgatók, mely intézményben kezdhetnék meg tanulmányaikat.
Az ember és erkölcs központú értelmiség-nevelés a törvénytervezet egyik sarkalatos pontja lenne. A Kommunikációs és Üzleti Főiskola rektora szerint szimpatikus a kezdeményezés, ám úgy vélte, hogy ezt a szemléletet már meghaladtuk, és ma már a diplomás nem feltétlenül egyenlő az értelmiségivel, a felsőoktatási intézmények nem a klasszikus értelemben vett értelmiségi képzők. Az előadó az elit oktatás, a hierarchizált látásmód visszajövetelétől tart a felsőoktatásban, holott szerinte a munkaerőpiac mindig is a jól képzett tömegeket hiányolta.
Vass szerint sokkal komolyabban kellene számon tartani az EU-s felsőoktatás piacát, az oktatáspolitikát pedig – a közoktatást, felsőoktatást, felvételit és minőségügyet - egységként lenne szükséges kezelni.
EdulineKönnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
