Ember- és erkölcsközpontú nevelés, csökkenő államilag finanszírozott keretszámok a legnépszerűbb szakokon, limitált vizsgalehetőségek. Néhány kiszivárgott elem az új felsőoktatási törvényből, ami körül viszont még nagyon sok a bizonytalanság. A múlt héten lezajlott VII. Országos Oktatási Konferencián a jövőbeni hangsúlyokat és a változásokat elemezte Antal János, a Vállalkozási Főiskola főigazgatója és Vass László, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola rektora.
Az új vagy módosított felsőoktatási törvény egyelőre még nem nyilvános, a törvény koncepcióját várhatóan november 3-án fogja közzétenni honlapján a minisztérium. Annyi mindenesetre biztosnak látszik, hogy a piaci alapú felsőoktatás az új, -vagy átalakított- törvényben más megfogalmazást nyer. Az új tervezet szakítani kíván a piac és értéksemleges értékrenddel, és kimondja: a felsőoktatás közszolgáltatás kell, hogy legyen nem pedig piaci alapú szolgáltatás. Azonban vélhetően lehetővé fogja tenni azt, hogy az intézményeken belül eleget tegyenek a piaci kritériumoknak – hangzott Antal János előadásában az egyelőre titokzatos megfogalmazás.
Csökkenő keretszámok
Nem teljesen ismeretlen, mégis új elemként kerül be a felsőoktatás meghatározásába a „közjó” fogalma. Az új törvény a felsőoktatást nem számszerinti finanszírozási rendszerben képzeli el, hanem az új meghatározás szerint, a felsőoktatási intézményeknek a közjó szolgálatában kell állniuk. Vass László elmondta: úgy látja, hogy kisebb versengés alakult ki az intézmények között a „közjó kisajátítása” érdekében, mivel úgy vélik, hogy így könnyebben hozzáférnek a finanszírozási rendszerekhez.
Jelentős változás lesz – és ezt a kormány már jóvá is hagyta – hogy az államilag finanszírozott hallgatói keretszámot 10 százalékkal csökkenti két népszerű területen: az informatikai és a közgazdasági képzésekben, növeli viszont a műszaki és a természettudományos területeken.
A Vállalkozási Főiskola főigazgatója szerint az új törvény olyan lesz, mint az 1993-as kerettörvény, ami lefekteti a főbb vonalakat, ám a részletek kidolgozását meghagyja az intézményeknek. Az előadó szerint a felsőoktatásban egy második integrációra lenne szükség. Mint elmondta: a 69 felsőoktatási intézményből számos folytat székhelyen kívüli képzéseket, amit meg kellene szüntetni, és e helyett régiók szerint hét-nyolc tudásközpontot létrehozni.
A régiós alapú tudásközpontok létrehozása mindkét előadásban központi szerepet kapott. A budapesti felsőoktatás túlterhelt, mivel a munkaerő piaci elhelyezkedés miatt a diákok a fővárosba jönnek tanulni. A régióközpontoknak saját erősségeket kellene fejleszteni, - vagyis olyan képzéseket kialakítani, amit csak ott lehet tanulni és melyekben e központok járnának az élen - ezzel odacsábítani – ott tartani a fiatalokat – fejtegette Vass László. A rektor a hajdani egyetemi matematika - oktatást hozta fel példának: anno ha valaki színvonalas képzésben akart részesülni ezen a téren, akkor Szeged, vagy Budapest között választhatott.
Erkölcs központú nevelés
Néhány elem a várható módosulásokból: a magániskolák csak akkor kapnak a jövőben támogatást, ha közfeladatot látnak el, a docenseket vélhetően a miniszter fogja a jövőben kinevezni, és elképzelhető, hogy a hallgatók egy tantárgyat csak kétszer vehetnek fel, és ugyan ennyiszer vizsgázhatnak belőle. Az új törvény kialakításakor szóba került az is, hogy az állam határozná meg azt, hogy hová kapjon felvételt a diák, vagyis a felvételt nyert hallgatók, mely intézményben kezdhetnék meg tanulmányaikat.
Az ember és erkölcs központú értelmiség-nevelés a törvénytervezet egyik sarkalatos pontja lenne. A Kommunikációs és Üzleti Főiskola rektora szerint szimpatikus a kezdeményezés, ám úgy vélte, hogy ezt a szemléletet már meghaladtuk, és ma már a diplomás nem feltétlenül egyenlő az értelmiségivel, a felsőoktatási intézmények nem a klasszikus értelemben vett értelmiségi képzők. Az előadó az elit oktatás, a hierarchizált látásmód visszajövetelétől tart a felsőoktatásban, holott szerinte a munkaerőpiac mindig is a jól képzett tömegeket hiányolta.
Vass szerint sokkal komolyabban kellene számon tartani az EU-s felsőoktatás piacát, az oktatáspolitikát pedig – a közoktatást, felsőoktatást, felvételit és minőségügyet - egységként lenne szükséges kezelni.
Eduline
Heteken belül elkezdődik az egyetem, vele együtt pedig jön egy rakás új kifejezés is. Elmagyarázunk 5 fontosat, amit gólyaként biztosan sokat fogtok hallani - így nem árt már most képbe kerülni velük.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Bár az elmúlt hetekben a tankerületek által meghirdetett állások jelentős részét sikerült betölteni, két héttel a tanévkezdés előtt még mindig több száz pedagógust keresnek.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
