Az egyetem archívumából válogatott anyagot Molnár Gyula professzor, a MOME Tervezőgrafika képzési programjának vezetője szerkesztette kötetté az évfordulóra. Segítségére volt Bódi Kinga művészettörténész diplomamunkája, amelyben az iskola történetét dolgozta föl. Mint azt Molnár Gyula elmondta, nem volt könnyű dolga, mert az 1880-ban Magyar Királyi Iparművészeti Tanoda néven alapított intézmény az évtizedek során számos helyen - a Sugár úton (ma Andrássy út), majd egy Izabella utcai bérházban, azután az Iparművészeti Múzeum egyik szárnyában, s ma a Zugligeti úton - működött, és a sok költözködésben eltűntek anyagok.
   
Megtalálta azonban, és ki is állítják az 1880-tól beiratkozott összes hallgató névsorát. A kötet és a kiállítás képanyagának zömét ugyanakkor az elmúlt 10-15 év hallgatói munkái teszik ki. A 100 évvel ezelőtti kezdetekről szólva a professzor felidézte, hogy az oktatás a klasszikus képi sokszorosítás szándékával a fametszet készítésével kezdődött, s ennek nagy mestere és tanítója volt Morelli Gusztáv, aki könyvillusztrációkat, bélyegeket készített és értékpapírok ezreit kivitelezte. Az iparművészeti iskolában Czakó Elemér művészeti író állította föl az önálló grafikai szakosztályt és 1944-ig - a kereskedelem megélénkülésével - az önálló alkalmazott grafikai tervezés volt a középpontban.
   
A II. világháborút követően a plakátművészet került az oktatás előterébe, Konecsni György ebben iskolát teremtett. A könyvművészet föllendítésében elévülhetetlen érdemeket szerzett Kner Imre nyomdász és Kozma Lajos, de a Bauhaus iskola tagjai, mint az egyetem névadója, Moholy-Nagy László vagy Bortnyik Sándor is meghatározó szerepet játszottak a magyar grafikai életben és az iskola modern szellemű oktatásában.
   
Az ezredfordulóra, 2000-re a digitális világ előretörésével elindult a papír nélküli grafikai oktatás. Molnár Gyula röviden úgy foglalta össze, hogy a fiatalok a leghagyományosabb módon festenek, rajzolnak, majd munkájukat szkenneléssel alakítják nyomdakészre. A tervezőgrafikus professzor kiemelte, hogy az elmúlt évtizedben sok kiváló ifjú művész került ki a tanszékről. Példaként említette egyik tanítványát, Szöllősi Gézát, aki a Pálfi György rendezte Taxidermia című film látványtervéért kapott csapatával díjat 2006-ban a Magyar Filmszemlén.
   
Marton Zsolt Anatómia című munkája, amelyen népszerű rajzfilmfigurák "boncolt" képe látszik, 2004-ben a bolognai nemzetközi gyermekkönyv-kiállításon és -vásáron a legmagasabb kitüntetést kapta, és rajzai máig ott függenek a bolognai orvostudományi egyetem folyosóján - jegyezte meg Molnár Gyula. A grafika_100 című kiállítást, amelyet csütörtökön Jankovics Marcell Kossuth-díjas rajzfilmrendező, egyetemi magántanár, a Nemzeti Kulturális Alap elnöke nyit meg, november 27-ig láthatja a közönség a Ponton Galériában.

 MTI