Száz éve képeznek grafikusokat a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen

Idén százéves a tervezőgrafikus képzés a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen (MOME): ebből az alkalomból grafika_100 címmel kiállításon és kötetben is bemutatkozik az évszázados oktatás.

  • Eduline

Az egyetem archívumából válogatott anyagot Molnár Gyula professzor, a MOME Tervezőgrafika képzési programjának vezetője szerkesztette kötetté az évfordulóra. Segítségére volt Bódi Kinga művészettörténész diplomamunkája, amelyben az iskola történetét dolgozta föl. Mint azt Molnár Gyula elmondta, nem volt könnyű dolga, mert az 1880-ban Magyar Királyi Iparművészeti Tanoda néven alapított intézmény az évtizedek során számos helyen - a Sugár úton (ma Andrássy út), majd egy Izabella utcai bérházban, azután az Iparművészeti Múzeum egyik szárnyában, s ma a Zugligeti úton - működött, és a sok költözködésben eltűntek anyagok.

Megtalálta azonban, és ki is állítják az 1880-tól beiratkozott összes hallgató névsorát. A kötet és a kiállítás képanyagának zömét ugyanakkor az elmúlt 10-15 év hallgatói munkái teszik ki. A 100 évvel ezelőtti kezdetekről szólva a professzor felidézte, hogy az oktatás a klasszikus képi sokszorosítás szándékával a fametszet készítésével kezdődött, s ennek nagy mestere és tanítója volt Morelli Gusztáv, aki könyvillusztrációkat, bélyegeket készített és értékpapírok ezreit kivitelezte. Az iparművészeti iskolában Czakó Elemér művészeti író állította föl az önálló grafikai szakosztályt és 1944-ig - a kereskedelem megélénkülésével - az önálló alkalmazott grafikai tervezés volt a középpontban.

A II. világháborút követően a plakátművészet került az oktatás előterébe, Konecsni György ebben iskolát teremtett. A könyvművészet föllendítésében elévülhetetlen érdemeket szerzett Kner Imre nyomdász és Kozma Lajos, de a Bauhaus iskola tagjai, mint az egyetem névadója, Moholy-Nagy László vagy Bortnyik Sándor is meghatározó szerepet játszottak a magyar grafikai életben és az iskola modern szellemű oktatásában.

Az ezredfordulóra, 2000-re a digitális világ előretörésével elindult a papír nélküli grafikai oktatás. Molnár Gyula röviden úgy foglalta össze, hogy a fiatalok a leghagyományosabb módon festenek, rajzolnak, majd munkájukat szkenneléssel alakítják nyomdakészre. A tervezőgrafikus professzor kiemelte, hogy az elmúlt évtizedben sok kiváló ifjú művész került ki a tanszékről. Példaként említette egyik tanítványát, Szöllősi Gézát, aki a Pálfi György rendezte Taxidermia című film látványtervéért kapott csapatával díjat 2006-ban a Magyar Filmszemlén.

Marton Zsolt Anatómia című munkája, amelyen népszerű rajzfilmfigurák "boncolt" képe látszik, 2004-ben a bolognai nemzetközi gyermekkönyv-kiállításon és -vásáron a legmagasabb kitüntetést kapta, és rajzai máig ott függenek a bolognai orvostudományi egyetem folyosóján - jegyezte meg Molnár Gyula. A grafika_100 című kiállítást, amelyet csütörtökön Jankovics Marcell Kossuth-díjas rajzfilmrendező, egyetemi magántanár, a Nemzeti Kulturális Alap elnöke nyit meg, november 27-ig láthatja a közönség a Ponton Galériában.

 MTI

Hozzászólások

A szakképzést választó diákok egy része már az iskolában szakmát váltana

A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.

Megalakulása óta közel 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar

2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.

Ötödik és nyolcadik osztály között veszik el a tanulási kedv: 6+6-os iskolarendszert javasolnak a szakértők

A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.

Vidnyánszky Attila bocsánatot kért az SZFE átalakításáért, majd felsorolta, miért volt jó a modellváltás

Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.